Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Orbán Jóska


Gyűjtő: Bedő Ferenc
Gyűjtés ideje: 1896 májusa után
Gyűjtés helye: Zágon
Közlő: Olosz Katalin
Közlés ideje: 2015
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 574-575/386. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Hallod, pajtás, Csíktusnádon mi történt:
Orbán Jóskát ártatlanul megölték.
Székely András bicskát ütött beléje,
Hanyatt esett az udvar közepére.

2. Az anyjától el se tudott búcsúzni,
Mert nem tudta, hogy neki kell meghalni.
Mert ha ő azt tudta volna előre,
Nem ment volna ki akkor az erdőre.

3. Nagy börtön van Vásárhely közepébe,
Odavitték Székely Andrást beléje.
Székely András ne szabadulj meg soha,
Székely András, ne szabadulj meg soha.

4. Most vették a csíktusnádi temetőt,
Orbán Jóskát vitték oda legelőbb.
Sírjára ráültettek négy zöld ágot,
Hogy sirassák a tusnádi leányok.1



Megjegyzés

1. Kézdiszéken ma is éneklik. Laborfalvára egy zágoni varróleány hozta. A ballada elején és végén Gyönge Sándorra emlékeztet.

(Kanyaró 2015: 575.)

386. Orbán Jóska (Zágon)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 40. csomag [Bűntényballadák Kanyaró Ferenc másolatában és jegyzeteivel, 36. lap]

386.1. A ballada eredeti lejegyzése: AKKvár–MsU 2293: 83v folio. Bedő Ferenc kézírása. („Lemásolta Bedő Ferenc”) – Kanyaró annyit változtatott a szövegen, hogy a második versszak második sorában megváltoztatta a szórendet:

Mert nem tudta, hogy kell neki meghalni hogy neki kell meghalni.

 Megítélésünk szerint Kanyaró félreértette a hogy szót, mely az eredeti lejegyzésben hogyan, miként jelentéssel szerepelt, Kanyaró pedig kötőszónak tekintette.
 A ballada után megjegyzés ceruzával: „Ezt nem ismerem. A felvidékiek (Kézdi szék ) énekelik. Hozzánk [Laborfalvára ] egy zágon[i] varróleány hozta.” A ceruzás megjegyzés valószínű, ugyancsak Bedő Ferenc írása, de az is lehet, hogy más kéz vetette papírra.

386.2. „Biztonsági másolat”: AKKvár–MsU 2105: 403. lap. – Azonos a főszövegben közölt Kanyaró -másolattal és jegyzetével, de a második sorban Kanyaró másként cserélte fel a szavak sorrendjét (Mert nem tudta, hogy kell neki meghalni hogy neki meg kell halni).

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 815–816.)