Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Orbán András


Gyűjtő: Gábor Áron
Gyűjtés ideje: 1892–1894
Gyűjtés helye: Héjjasfalva
Közlő: Olosz Katalin
Közlés ideje: 2015
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 575/387. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

(Töredék)

1. Hallották-e, Héjjasfalván mi történt?
Orbán Andrást egy almáér’ megölték.
Orbán Andrást viszik a temetőbe,
A gyilkosát az aradi tömlöcbe.

2. Orbán András, mit gondoltál magadba,
Mikor elindultál ki az utcára?
Ezt a nótát fújtad te is magadba:

3. „Három csillag az ég alján,
Egyik sárga, másik halvány.
Az a halvány éltem fogyta:
Eltűnt annak minden útja.”



Megjegyzés

 Egy este a héjjasfalvi legények kimentek a mezőre a lovakat legeltetni. A mezőn egy cigány lakott egy kis házikóban. A cigánynak volt három szép leánya. A fiúk mind gondolkoztak, hogyan csalják ki a leányokat. Egyiknek volt három almája. Kettőt rá hajított a házra. Ekkor kijött a cigány fenyegetőzve: ez lesz, az lesz a vége a dolognak, ha tovább nem állnak. Orbán Andris a harmadik almát is a házra hajította. A cigány másodszorra is kijött egy kis kapával, s véletlenül éppen a dobálót úgy megütötte a sötétben, hogy az rögtön meghalt.
 Érdekessé teszi e kétségkívül csonka költeményt az is, hogy dalt szőnek az elbeszélés menetébe, ami nem gyakori eset népballadáinknál. (Vö. Arany–Gyulai: Népkölt. gyűjt. I. 158, 160. és III. 43, 51.)

(Kanyaró 2015: 575–576.)

387. Orbán András (Héjjasfalva)
Lelőhely: EA 2276: 147. lap, 95. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.

387.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 18. csomag. Gábor Áron diák kézírása.

1. Hallották-e Héjasfalván mi történt
Orbán Andrást egy almáért megölték
Orbán Andrást viszik a temetőbe
A gyilkosát az aradi börtönbe tömlöcbe.

2. Orbán András mit gondoltál magadba
Mikor elindultál ki az utcára.
Fujtad magadba Ezt a nótát fújtad te is magadba:három csillag az ég alján
Egyik sárga másik halvány
A Az a halvány az életem éltem fogyta
Eltűnt annak minden útja

(Héjjasfalva, é. n. Gyűjtő: Gábor Áron)

 A gyűjtő magyarázata:
 „Egyszer a legények ki mentek a mezöre a lovakkal a mezön lakot egy czigány annak volt harom leánya. A fiuk mindgondolkoztak, hogy hogyan csalják ki egyszer kitalálták. Egyik fiunak volt három almája ketött rá dobnak a házra és kijön a czigány, azt mondá probálya még meg valamelyik aztán vége lesz. || akkor mondja egyik hajtsál megegjet már ök nem feltek már voltak vagy huszan rais dobá kijön a czigány egykis kapával. Deök nem totak, mert este volt veletlenül eppen aztat a melyik tobta[!] ugy meg ütötte hogy meghalt.”

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 816.)