Oláhul Marinka, magyarul Margitka

Lőrinc Györgyné Hodorog Luca, Klézse

1. Oláhul Marinka, magyarul Margitka,
    Száz katonám közül melyiket szereted?

2. Napot-e vagy hódat, vagy fényes csillagot.
    – Napot es szeretem, hódat es szeretem.

3. Napot es szeretem, hódat es szeretem,
    De fényes csillagot leginkább szeretem.

4. – Anyám, édesanyám, édes kedves anyám,
    Viselje jó gondját az én Marinkámnak,

5. Mert el kell menjek hadba hadakozni,
    Hadba hadakozni, jó hírt hazahozni.

6. Jó hírt hazahozni, neki megmondani,
    Jó hírt hazahozni, neki megmondani –

7. S ő es csak elmene hadba hadakozni,
    Ő es csak honn hagyá az ő Marinkáját.

8. Azt mondja az anyja: – Marinka, Marinka,
    Marinkám, Marinkám, kedves szép leányom!

9. Azt megengeded-e, azt megengeded-e,
    Nyársba felhúzzalak, langon pirítsalak?

10. – Meg nem engedhetem, megszakad a szűvem,
      Meg nem engedhetem, megszakad a szűvem.

11. – Másadikszor mondom, lányom, édes lányom,
      Lányom, édes lányom, azt megengeded-e,

12. S azt megengeded-e, favágó tőkém légy,
      S azt megengeded-e, favágó tőkém légy?

13. – Meg nem engedhetem, kedves édesanyám,
      Megszakad a szűvem, megszakad a szűvem.

14. – Harmadikszor mondom, lányom, édes lányom,
      Lányom, édes lányom, kedves édes lányom,

15. S azt megengeded-e, asztali vendégnek,
      Asztali vendégnek gyertyatartója légy?

16. Este meggyójtsalak, regvel kiótsalak,
      Este meggyójtsalak, regvel kiótsalak.

17. – Anyám, édesanyám, kedves édesanyám,
      S azt megengedhetem, ha ennyire lettem. –

18. Ő es csak elmene belső kamarába,
      Ő es csak kiveve egy karika viaszt.

19. S ő es csak megkené aval viasszal,
      S ő es csak meggyójtá az ő Marinkáját.

20. Este ő meggyójtá, regvelig kiótá,
      Ő este meggyójtá, regvel ő kiótá.

21. S azt ő elégeté, mind egy porgolt csutkot,
      S azt úgy elégeté, mind egy porgolt csutkot.

22. S ő es csak bevivé s a kicsi kis kertbe,
      S ő es bétemette rózsabokor alá.

23. S csak kapuhoz ére egy katonalegény,
      S ő es csak rikótá s az ő Marinkáját:

24. – Oláhul Marinka, magyarul Margitka,
      Nyitsd kapumot nekem, met én hazajöttem,

25. Met én hazajöttem, jó hírt hazahoztam,
      Neked megmondanám, neked megmondanám.

26. – Állj meg, fiam, állj meg, hogy én nyittassam ki,
      – Nem kell, anyám, nem kell, hol az én Marinkám?

27. – S ő el van, ő el van vendégfogadóba,
      Vendégfogadóhoz tángyér törülgetni. –

28. S ő es visszatére, s ő es csak elmene
      Vendégfogadóhoz, vendégfogadóhoz,

29. De ott nem kapá meg s az ő Marinkáját,
      S onnat hazatére, s onnat hazatére.

30. Csak kapuhoz ére, ő es bérikojtá:
      – Oláhul Marinkám, magyarul Margitkám!

31. Nyitsd kapumot nekem, met én hazajöttem,
      Jó hírt hazahoztam, neked megmondanám.

32. – Állj meg, fiam, állj meg, hogy én nyittassam ki,
      – Nem kell, anyám, nem kell, hol az én Marinkám?

33. – S ő el van, ő el van a rózsamezőbe,
      S a rózsamezőbe, rózsavirág szedni.

34. Rózsavirág szedni, bokrétába kötni,
      Bokrétába kötni, kalapodba tenni. –

35. S ő es csak megtére, s ő es csak elmene
      S a rózsamezőbe, s a rózsamezőbe.

36. S a rózsamezőben rikójtani fogá,
      Rikójtani fogá, s ő es csak füttyenté.

37. Fittyentést sem hallá, rikójtást sem hallá,
      S ott es nem kapá meg s az ő Marinkáját.

38. S onnat visszatére s az ő hazájához,
      S csak kapuhoz ére, s ő es csak rikójtá:

39. – Oláhul Marinka, magyarul Margitka,
      Nyitsd kapumot nekem, mert én hazajöttem,

40. Jó hírt hazahoztam, neked megmondanám,
      – Állj meg fiam, állj meg, hogy én nyittassam ki.

41. – Nem kell, anyám, nem kell, hol az én Marinkám?
      – Mint tűrém, tagadám, méges meg kell mondjam:

42. Rózsás kicsi kertbe, rózsabokor alatt,
      Rózsabokor alatt, mint egy porgolt csutak.

43. Ő es csak bémene az ő udvarára,
      S onnat ő bemene kicsi rózsás kertbe.

44. – Anyám, édesanyám, kedves édesanyám,
      Halálért halál kell, halálért halál kell.

45. Menjen bé, hozza ki kerek kicsi székit,
      Kerek kicsi székit, aranybötű késit.

46. S ő es csak bémene, ő es csak kihozá
      A kicsi kerek székit, az aranybötű székit.

47. S ő es csak leüle a kerek karszékbe,
      S ő es csak elcsapá maga gyenge nyakát.

    A kegyetlen anyós
    Egy dunántúli és egy töredékes palóc változatonk kívül csak Moldvából került elő (Vargyas 1976. II. 308. és 1979. 162.). Faragó József véleménye szerint a moldvai variánsok mellett felbukkanó töredékes, nyugati folklórterületünkön gyűjtött  szövegek arra utalnak, hogy egykor jóval szélesebb körben el lehetett terjedve (1981. 155.). Legkorábbi lejegyzését Petrás Incének köszönhetjük (Domokos 1979. 1475-1476.). Veress Sándor Somoskán rögzítette fonográfhengerre (1989. 6. sz.). A balladát Bartók is lejegyezte trunki adatközlőktől (1981. 15-18.). Szintén abból a faluból tett közzé egy változatot Szegő Júlia (1988. 35-38.). Klézse és Nicolae Bălcescuban gyűjtött variánsait Faragó Közölte (Faragó - Jagamas 1954. 103-109.). Kallós Zoltán bogdánfalvi és klézsei változatokat jelentetett meg (1970. 152-160.), és Szályka Rózsától két variánst közölt (1973. 35-39.). Hodorog Lucától két változatot tett közzé Seres - Szabó 1991. 137-141. Ezúttal ugyanarra a dallamra énekelte.

(Pozsony 1994: 252.)