Nyitva van az Endre báró ablaka
Balázs Irén, 48 éves
Nyitva van az Endre báró ablaka,
A kisasszony maga hajlik ki rajta.
Fel-felsóhajt, elgondolja magába:
Mér is vagyok Endre báró leánya.
Endre báró felnyergeli a lovát,
Felkeresi legkedvesebb juhászát.
Megkérdezi legkedvesebb juhászát,
Nem látta-e kökényszemű leányát?
- Nem láttam én, bojtárom is oda van,
Három napja, hogy a nyájam szomjan van,
Nem láttam én, bojtárom is oda van,
Azóta a kisasszony is vele van.
Jaj de szépen kifaragták azt a fát,
Amelyikre juhászbojtárt akasszák.
Fújja a szél fehér ingét, gagyáját,
Mér szerette Endre báró leányát?
- Lányom, lányom, lányomnak se szólítlak,
Hogy én téged egy bojtárhoz adjalak.
- Nem bánom én, édesapám, tagadj meg,
Mert a szívem a bojtárért hasad meg.
Még az úton lefelé sem mehetek,
Mind azt mondják fekete gyászt viselek.
Fekete gyász, fehér az én jegykendőm,
Bojtárlegény vót az első szeretőm.
Kár volt eztet, édesapám, megtenned,
Juhászlegényt akasztófára tenned.
Akasztófán kellett néki meghalni,
Nékem pedig örökös gyászt viselni.
Túl a vízen öregasszony kunyhója,
De sok leány, de sok legény jár oda.
Én is menyek, s megkérdem a jövendőt,
Találok-e juhászlegény szeretőt?
102–103. A bárókisasszony
Új stílusú balladaköltészetünk egyik legismertebb darabja. Közel 300 változatát jegyezték le (Vargyas 1976. II: 753). Háromszéken is az egyik legnépszerűbb új stílusú balladáink közé tartozott. Albert Ernő és diákjai gyűjteményében 11 változattal szerepel (Albert–Faragó 1973, 188–198. sz.). Középkorú énekeseim legkedveltebb balladája. Változatai nagy mennyiségben gyűjthetők az egész Fekete-ügy vidékén. A középkorú és legidősebb adatközlők aktív balladakészletéhez tartozik.
(Pozsony 1984: 267.)