Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

V. Nem tipologizálható

Nyitva van a Szendre báró ablaka


Gyűjtő: Ráduly János
Gyűjtés ideje: 1974-08-02
Gyűjtés helye: Kibéd
Közlő: Ráduly János
Közlés ideje: 1979
Megjelenés helye: Ráduly 1979: 92/ 36. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd



Szöveg

1.    Nyitva van a Szendre báró ablaka,
       Kökényszemű kisasszony néz ki rajta.
       A kisasszony úgy sóhajt fel magába:
       – Miért is lettem a Szendre báró leánya!

2.    Három napra öreg báró bújába
       Kivágtatott a szendrei pusztába.
       Azt kérdi az öregebbik juhásztól;
       – Nem láttad-é a lejányom valahol?

3.    – Nem láttam én, öreg báró, ha mondom,
       Legkisebbik bojtáromat se látom.
       Három napja, hogy a betyár oda van,
       Biztosan a kisasszony is vélle van.

4.    Túl a vizen most faragják azt a fát,
       Ahová a szegény juhászt akasszák.
       Fújja ja szél gyolcs ingét és gatyáját,
       Mért szerette Szendre báró leányát!



Megjegyzés

    36. A bárókisasszony (Nyitva van a Szendre báró ablaka)
    Ugyancsak széles körben ismert népballada, Vargyas Lajos kétféle redakcióját tárgyalja; az egymáshoz közelálló kétféle típusnak mintegy 463 változatáról tájékoztat (Vargyas, II. 753.). Seprődi nem jegyezte föl. Hat új kibédi variánsa: Ráduly, 103-107. sz., illetve 175. sz.
    Ötvös Sára az éneket 1947-1948-ban tanulta Szászmagyaróson. „Inkább a fiatalabbak fútták, szerettem az ilyen énekeket.” Mostanában is gyakran énekli, az unokái jórészt tőle tanulták meg. Kibéden a századforduló éveiben már ismerték, gyakran énekelték. Mostanában egyre ritkábban hangzik el, eykori népszerűsége csökkenőben van.
    Adatközlőnk kiforrott szöveggel tudja. Újraénekléskor a szövegen nem módosított. A dallam műzenei eredetű.

(Ráduly 1979: 134.)