Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Nem messze van ide Kismargita


Gyűjtő: Bura László
Gyűjtés ideje: 1975
Gyűjtés helye: Erdőd
Közlő: Bura László
Közlés ideje: 1978
Megjelenés helye: Bura 1978: 105/70. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Péli Katalin, 57 éves



Szöveg

Nem messze van ide Kismargita,
Aztat a víz körös-körül mossa.
Közepében van egy rongyos csárda,
Abban mulat egy betyár magába.

Amott jönnek, jönnek a zsandárok,
Jaj de szépen fénylik a csákójok.
Elül jön a zsandárok hadnagya,
Egyenesen be Kismargitára.

– Jó estét, jó estét, cifra csaplárosné!
Hát ez a szép pej paripa kié?
– Jó bort iszik annak a gazdája,
Most jött ide, nincs egy fél órája.

– Küldje ki hát annak a gazdáját,
Nem bántjuk mi, ha megadja magát.
– Ki sem megyek, meg sem adom magam,
Kinek tetszik, vigye el a lovam.

Lovam, lovam, lovamat nem bánom,
Csak a nyerget s kantárom sajnálom.
Nyereg alatt a bugyellárisom,
Abba haver százezer forintom.

Elül van az én szemem, nem hátul,
Nem félek én az akasztófátul.
Akasszon fel, hogyha meg tud fogni,
Ott is kutya betyár fogok lenni.



Megjegyzés

70–73. Nem messze van ide Kismargita

            E nagyon elterjedt balladát Szatmár megye minden kistáján egyaránt ismerik. Összesen huszonhét változatot, töredéket jegyeztünk föl, legtöbbet dallammal. A magnószalagra vett dallamváltozatokat négy dallamtípusba soroltuk. A balladát a legfiatalabb korosztályúaktól a legidősebb korú adatközlőkig ismerik.

           

A 71. sz. dallamot vö. az 50. és 86. sz-val.

 

            Vö.: Ortutay – Kriza, 200–201. sz.; Albert – Faragó, 120–122. sz,; Jagamas – Faragó, 159.sz.; Ráduly, 97–99. sz.; Vargyas, 114/203. sz.

(Bura 1978: 210–211.)