Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Nem loptam én
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1955
Gyűjtés helye:
Lészped
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 439–441/146. sz.
Dallam
Szöveg
Sohaem loptam életembe,
Csak egy lovat Debrécinbe,
Az es a téd biróé vót,
Ketefékje mind gyüngyből vót.
Loptam lovat harminchármat,
Mégsem zergettem a láncat,
Teli zsebem rézbángóval
S az istállóm lopott lóval.
Eladam a lopott lovat,
Veszek véle igaz lovat,
Megkáburgá a féd bíró,
Vegyek neki egy pár lovat.
S ha meghivu vacsorára,
Há felül a paripára,
Meg nem hivu vacsorára,
Fel nem ül a paripára.
De a bíró, kutya bíró,
Nem vevék neki pár lovat,
Nem vevék neki pár lovat,
Regten ingemet béadatt.
Hogy teli zsebem bángóval
S az istálló lopott lóval,
Én Istenem, mit csináljak,
Elmenjek-e, vaj megálljak.
Ha elmenyek, fédig lőnek,
Ha megállok, megketeznek,
Regten a bíróhoz visznek,
Ott ingemet tervényeznek.
De én csak arra gondoltam,
Még álljak el egy pár napat,
Arra mentem mendegéltem,
Még a zéd erdébe értem.
Erdé, erdé, te zéd erdé,
Már én neked mit vétettem,
Árnyékodba lefekedtem,
Ott egy cseppet szenderedtem.
Mikor szemem felvetettem,
Három zsandár áll mellettem.
„Arra kérem az urakat,
Engedjenek bár egy napat.
Nyitsák fel a zéd ládákot,
Kerejsék szentenciákot,
Megitnek-e, vaj meghagynak,
Vaj erekes rabnak zárnak.”
„Meg sem itünk, meg sem hagyunk,
Csak erekes rabnak hagyunk.”
„Én arra kérem magikat:
Engedjenek el ingemet,
Visszaadam lopott lovat,
S a zsebembél rézbángókat!”
Egész világ elengede,
Ferenc József nem engede.
Ferenc József piros vére,
A féd szinnyit fescsék véle,
Hogy ingemet nem engedett,
Erekre temlecre vetett.
Sohaem loptam életembe,
Csak egy lovat Debrécinbe,
Az es a téd biróé vót,
Ketefékje mind gyüngyből vót.
Loptam lovat harminchármat,
Mégsem zergettem a láncat,
Teli zsebem rézbángóval
S az istállóm lopott lóval.
Eladam a lopott lovat,
Veszek véle igaz lovat,
Megkáburgá a féd bíró,
Vegyek neki egy pár lovat.
S ha meghivu vacsorára,
Há felül a paripára,
Meg nem hivu vacsorára,
Fel nem ül a paripára.
De a bíró, kutya bíró,
Nem vevék neki pár lovat,
Nem vevék neki pár lovat,
Regten ingemet béadatt.
Hogy teli zsebem bángóval
S az istálló lopott lóval,
Én Istenem, mit csináljak,
Elmenjek-e, vaj megálljak.
Ha elmenyek, fédig lőnek,
Ha megállok, megketeznek,
Regten a bíróhoz visznek,
Ott ingemet tervényeznek.
De én csak arra gondoltam,
Még álljak el egy pár napat,
Arra mentem mendegéltem,
Még a zéd erdébe értem.
Erdé, erdé, te zéd erdé,
Már én neked mit vétettem,
Árnyékodba lefekedtem,
Ott egy cseppet szenderedtem.
Mikor szemem felvetettem,
Három zsandár áll mellettem.
„Arra kérem az urakat,
Engedjenek bár egy napat.
Nyitsák fel a zéd ládákot,
Kerejsék szentenciákot,
Megitnek-e, vaj meghagynak,
Vaj erekes rabnak zárnak.”
„Meg sem itünk, meg sem hagyunk,
Csak erekes rabnak hagyunk.”
„Én arra kérem magikat:
Engedjenek el ingemet,
Visszaadam lopott lovat,
S a zsebembél rézbángókat!”
Egész világ elengede,
Ferenc József nem engede.
Ferenc József piros vére,
A féd szinnyit fescsék véle,
Hogy ingemet nem engedett,
Erekre temlecre vetett.
Megjegyzés
A moldvai Lészpedről és a gyimesvölgyi Ugrapatakáról való változatok mellett az Arad megyei Pécskáról ismert darab a ballada hazai elterjedésének eddig ismert legkeletibb és legnyugatibb pontját rögzíti.
Domokos Pál Péter, Mert akkor az idő 32—3. — Csanádi— Vargyas 315—7, 529.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 638.)