Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Nem jártatott anyám a jó iskolába
Gyűjtő:
Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje:
1859
Gyűjtés helye:
Zabola
Közlő:
Pozsony Ferenc
Közlés ideje:
1984
Megjelenés helye:
Pozsony 1984: 168-169/69. sz.
Forrás:
Major Ferenc kéziratos füzetéből
Szöveg
Nem jártatott anyám a jó iskolába,
Kit tanoltam volna Szeged városába.
A szegedi tömlec négyszegre van rakva,
Zörgesd, rózsám, zörgesd rostélyos ajtómot.
Mert én is zörgetek kilencfontos békót,
Szorítják a vasak gyenge lábaimot.
Szorítják a vasak gyenge lábaimot,
Sérti az a padlás gyenge oldalamot.
Vásárhelyt van egy ház, árgyélus a neve,
Aki abban lakik, keserű élete.
Abban van egy asztal bánatval terítve,
Azon van egy pohár méregvel metőtve.
Akárkié legyen az keserű pohár,
Csak engem vegyen el az keserű halál.
Város piacára leszállott egy páva,
A szegény raboknak szabadulására.
Megjegyzés
69–72. A rab
Ezek az énekek az új stílus meg a betyárballadák hatását őrzik. Szövegeikben klasszikus és betyárballadák elemei keverednek. Nagyrészt a betyárvilág befejeződése után születtek, és újabb időkre vonatkoznak, habár egy-két elemük még visszautal az előző csoportokra. Szövegeik a kórházi énekek elemeivel is feltöltődtek. A rabénekeket legtöbbször együtt éneklik katonaénekekkel, keservesekkel, kórházi énekekkel a katonabúcsúztatókon vagy a különböző mulatságokon. A rabénekek egyre veszítenek népszerűségükből, és fokozatosan szorulnak ki, szinte a szemünk előtt, a vidék költészetéből.
(Pozsony 1984: 263.)
Támogatók
Partnerek
