Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Rabénekek

Ne szomorkodj, légy víg

Gyűjtő: ismeretlen

Gyűjtés ideje: 1839 és 1850

Gyűjtés helye: Torockó

Közlő: Olosz Katalin

Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 403-404/219. sz.

Forrás:

A Szívet gyönyörködtető világi énekek című gyűjteményből.

Szöveg

1. Ne szomorkodj, légy víg!
Mert nem lesz mindég így:
Ki megszomoríta,
Meg is vigasztal a’.

2. Fejér az én mejjem,
Megölelhetsz engem;
Piros az én orcám:
Megcsókolhatsz, rózsám.

3. A nagy kősziklának
Könnyebb meghasadni,
Mint két igaz szívnek
Egymástól megválni.

4. Szabad a madárnak
Ágról ágra szállni; ||
Csak nékem nem szabad
a rózsámhoz járni.

5. Rabod vagyok, rabod,
Szabadulást várok:
Virágos kertedben
Egy virágszál vagyok.

6. Ha rabod vagyok is,
Szabadulást várok.
Csak az egek tudják,
Mikor szabadulok.

7. Leszállott a páva
A városházára,
A szegény legénynek
Szabadulására.

8. Igyál, szegény legény,
Város bosszújára,
Város bosszújára,
Lányok siralmára!1

Megjegyzés

1. Szívet gyönyörködtető világi énekek című gyűjteményből. Torockó, 1839 és 1850. Az 1, 5. és 6-ik strófát némi eltéréssel, lásd Érzékeny és víg dalok gyűjteménye. 2. kiad. Sárospatak. 1834. 117. A 4, 7. és 8-ik szakot Torockón külön is dalolták a 60-as években.

(Kanyaró 2015: 404.)

219. Ne szomorkodj, légy víg (Torockó)
Lelőhely: EA. 2276: 26-27. lap, 12. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. A rabének eredeti lejegyzését nem találtuk meg, így nem tudhatjuk, hogy két külön énekeskönyvből állította össze Kanyaró a szöveget, vagy pedig ugyanaz a szöveg szerepel mind az 1839-es, mind pedig az 1850-es Szívet gyönyörködtető világi énekekben. A 218. sz. ének tanúsága szerint 1839-ben Torockón külön is lejegyezték az ének utolsó két strófáját. Meglehet, hogy ennek okán szerepel az 1839-es év a gyűjtés datálásában.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 742.)