Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Ne sírjatok, három árva


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1973-08-16
Gyűjtés helye: Gyergyóditró
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 132/36. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

özv. Márton Ferencné  Ádám Terézia, 61 éves



Szöveg

- Ne sírjatok, három árva,
Adok nektek három vesszőt,
Csapjátok meg a temetőt
Mondjátok, hogy:  Keljen fel édesanyám,

Adja ki a koporsó kuccsát,
Zárja ki a koporsóját,
Csókoljuk meg kezit-lábát
S a két halovány orcáját.

- Nem kelhetek, édes fiam,
A karjaim elzsibbadtak,
A karjaim elzsibbadtak.
Van nektek egy mostohátok,


S mikor fehért ad reátok,
Vérrel virágzik hátatok,
S mikor ennet ad kezetekbe,
Majd hull a könny az ölötökbe.



Megjegyzés

  Közkedvelt balladánk Vargyas Lajos 176 változata adatait közölte. Ezek között csíki helységek: „Csík”, Csíkmegye, Csíkszentsimon, Csíkvacsárcsi, Gyergyóalfalu, Gyergyótekerőpatak, Gyimes, Gyimesfelsőlok 4, Gyimesközéplok 2, Kászonújfalu, összesen 14.
  E ballada részét képezi az Ádám Jovakimné Kurkó Julianna énekeinek, amelyek az Édesanyám sok szép szava kötetben jelentek meg (Albert Ernő 1989). Akkor azzal az indokkal kellett kimaradnia a könyvből, mert a bizottság nem engedélyezte megjelenését a Szűz Mária szövegbeli előfordulása miatt. Mivel a helyneveket sem lehetett magyarul írni, kénytelenek voltunk elhagyni a változatok elterjedésének megjelölésekor. Ez esetben most ezt is pótoljuk. 1972-től a következő régebbi és újabb adatokat gyűjtöttük össze:
  1. Bartók Béla 1908. 105:10.c. Gyergyótölgyes (Csík); 2. Bartók Béla 1908. 105:10b. Vacsárcsi; 3–5. Albert Ernő-Faragó József 1973. 87-90:19–21. Sepsiszentgyörgy, Sepsikőröspatak, Sepsibükszád (Háromszék); 6. Vargyas Lajos 1981. 430:071. Magyarvista (Kolozs) 7. Jagamas János-Faragó József 1974. 88:77. Tordaszentlászló (Kolozs) 8. Uo. 131:123. Magyarvista (Kolozs); 9. Uo. 236:233.uo.; 10. Uo. 251:248. Ploskucén (Moldva); 11. Bartók Béla-Kodály Zoltán 1973. 426:477. Hadikfalva (Bukovina)-Kély (Tolna); 12. Uo. 444-495. Felsőboldogfalva (Udvarhely); 13. Uo. 455:508. Csíkmenaság (Csík); 14. Uo. 532:598. Uo. 15. Uo. 419:472. Magyarvista (Kolozs); 16. Uo. 424:475. Hadikfalva (Bukovína)-Vémérd (Baranya); 17–22. Ráduly János 1975. 70–75: 34–39. Kibéd (Maros); 23. Uő. 1979. 75:16. uo.; 24–31. Bura László 1978.54–60:24–31. Bogdánd, Domahida, Lázári, Lele, Nagypeleske, Pusztadaróc, Szatmárhegy 2 (Szatmár); 32. Almási István 1979. 81:70. Lele (Szatmár); 33–34. Olosz Katalin-Almási István 1969. 78:14–15. Magyargyerőmonostor (Kolozs); 35. Szegő Júlia-Sebestyén Dobó Klára 1958.18:9. Külső–Rekecsin (Moldva); 36–47. Burány Béla 1977. 171–185:85–96. Bánát: Törökbecse, Padé; Bácska: Horgos, Zenta–Gombosfalu, Mohol; Bács–Bodrog: Titel, Felsőhegy, Oromhegyes; Torontál: Oroszlámos 2, Hódegyháza 2; 48–51. Ag Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 22–28:3a.,b.,c.,d. Pozsony: Felbár, Nagymácsed; Esztergom: Kőhídgyarmat; Nyitra: Ghymes; 52. Benczédi Huba 1977.113. Szépmező (Háromszék)-Gyimes (Csík); 53–59. Együd Árpád 1975. 56–59:47–53. Somogy: Siófok, Zics, Andocs, Torvaj 2, Somogyvár, Pogányszentpéter; 60. Ujváry Zoltán 1977. 425. Gentele-Mezőlapos (Gömör); 61. Sebestyén Ádám 1976. 237:237. Kakasd (Tolna)-(Bukovina); 62. Albert Ernő 1980. 30. Kisborosnyó (Háromszék); 63.Művelődés XXIII. 1.sz. 1970.49. Nagyszalonta (Bihar); 64. Kiss Klára 1983. 3. Oklánd (Udvarhely); 65–71. Gyökerek II. 6.sz.(13). 1968. március 22. Sepsiszentgyörgy; II. 8.sz.(15). Sepsikőröspatak; III. 6.(21). 32. uo.; XII. 1.(42).54. Nagyborosnyó; XIV. 1.(44). 120–122. Szentivánrabolfalva 2, Komolló (Háromszék); 72–73. Bihoreană–Bihari 1979. 216–217:7–8. Szalács, Érszőlős (Bihar); 74–80. Pozsony Ferenc 1984. 88–94:13–19. Ozsdola, Kézdiszentlélek, Zabola 2, Kézdimartonos, Csomakőrös (Háromszék); 81–96. Adatok: Uo. 240:167–182. Dálnok, Gelence, Kézdiszárazpatak, Ozsdola 2, Papolc, Páva, Réty, Telek, Zabola 7 (Háromszék); 97–105. Bura László 1978. Adatok: 176:169–176. Csomaköz, Iriny, Magyarcsaholy 2, Óvári, Pusztadaróc, Szamoskrassó, Szatmárhegy (Szatmár); 106–109. Szegő Júlia 1988. 83–87:31–33, 91:36. Külső–Rekecsin 2, Klézse, Újfalu; 110–116. Seres András-Szabó Csaba 1991. 159–160:98–99.; 183–184:49a.,b.; 185–187:121a.,b.; 122. Trunk 2, Klézse;  117–118. Pozsony Ferenc 1994. 62–63:14.A.,B. Klézse 2 (Moldva); 119. B. Kovács István 1994. 242:2. Baraca (Gömör és Kishont); 120–122. Zsók Béla 1995. 78:42.; 234:42 j. a.,b. Csernakeresztúr 3 (Hunyad);  123–124. Albert Ernő 1998. 26:13.; 46:26. Nagyborosnyó, Sepsiszentgyörgy (Háromszék); 125–128. Uő. 2000. 33:26. Nagyborosnyó 2, Uzon, Réty (Háromszék); 129. Uő. 2001. 28:5. Sepsimartonos (Háromszék).
  A Vargyas Lajos 1973-ig közölt 176 változathoz ha hozzáadjuk a 129-et és az itt közölt 3-at, e típusú balladák adatai 308-ra emelkednek.
  Elterjedtségére utal Faragó József 1974-ben: „Archivumunkban még kilenc dallamváltozatát őrizzük…Moldvából több tucat vár kiadásra”. (Jagamas János-Faragó József 1974. 381–382:77.). Idézhetjük Együd Árpád véleményét is: „Környékünkön még ma is bőven gyűjthető. Lagtöbbje valóban három árváról szól, de több változat említi a két kis árvát, sőt öt kis árvát is”. (Együd Árpád 1975. 56–59:47–53.)
  A magyar ajkú cigányok halottsiratáskor rendszerint eléneklik. Erről tudósít Ráduly János (Népismereti Dolgozatok 1978. 248.) vagy Pozsony Ferenc a háromszéki ballada bemutatásakor (Pozsony Ferenc 1984. 49.)
  Magunk is több esetben rögzítettük a halottsiratáskori éneklését.
  Vargyas Lajos megállapítása szerint ez a balladánk is fracia eredetű. A francián kívül ismeretes az olasz, német, dán-svéd, szlovák, morva, cseh, lengyel, ukrán, bjelorusz, litván, délszláv, bolgár, népköltészetben is.   Vargyas Lajos 313 európai változat adatait is ismertette.

(Albert Ernő 2004: 313-314.)