Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Ne bántsatok engem


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Piskolt
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 405-406/221. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Ne bántsatok engem,
Mert én árva vagyok;
Idegen e földön,
Csak egyedül vagyok.

2. Hulljatok levelek,
Rejtsetek el engem,
Mert a kedves babám
Már nem szeret engem.

3. Felszállott a páva
A megye házára:
Az én kedves babám
Szabadulására.

4. Hulljatok levelek
Sűrűn az utamba,
Hogy ne tudja rózsám,
Merre ment galambja.

5. Rab vagy, rózsám, rab vagy,
Én is beteg vagyok.
Ha te kiszabadulsz,
Talán meggyógyulok.

6. Hulljatok levelek,
Takarjatok engem,
Mert szegény éd’sanyám
Sírva keres engem.1



Megjegyzés


1. A 2-ik és 4-ik strófát vesd össze Erdélyi: Magyar népdalok és mondák[!]. I. 12. l.; Válog. m. népdalok. 3. l.; Ugyane 2-ik szak megvan Krizánál is: Vadrózsák, I. 19. A 3. strófát lásd az itt előbb közölt költeményekben. A 6. strófát vesd össze Arany–Gyulai: Népkölt. gyűjt. III. 124. A 3. és 5-ik strófát vesd össze Erdélyi: I. 52–53.; Arany–Gyulai I. 193–194. II. 32. A páva „szabadító madár” népdalainkban, s az elzárt fogolyoknak közel kiszabadulást jelenti. Lásd Erdélyi: I. 475. Arany–Gyulai. III. 43.

Érdekes néprománca a szerető leánynak, ki a rabbá lett hűtelen kedves látására a megye székvárosába megy, s itt remény és kétség közt vár, mit hoz jó- vagy balsorsa. Figyelemre méltó, hogy a páratlan strófák némi reménykedést, a párosak ellenben mindvégig kétséget, bánatot és keserűséget fejeznek ki. Ez összefonódott szerkezetbe művészileg van beillesztve az imént bemutatott, országszerte elterjedt dal két idetaláló strófája. Az egész mű halványan bár, Arany kettős balladáira emlékeztet, s népköltészetünk újabb fejlésének felötlőbb jelei közé kell soroznunk. Egyik tanítványom írta le egy Kolozsvárt szolgáló leány szájából.

(Kanyaró 2015: 406.)

221. Ne bántsatok engem (Piskolt–Kolozsvár)
 Lelőhely: EA 2276: 29–29a. lap, 14. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. Az eredeti lejegyzés nem került elő a Kanyaró-hagyatékból.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 742.)