Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Mónár Mózsi K[ossuth]-huszár


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: ismeretlen
Közlő: Kriza János
Közlés ideje: 1863
Megjelenés helye: Kriza János 1863: 318-319/586. sz.

Szöveg

Séménfali nagy ütközet;
Lehet êről emléközet.

Györfi János s Istán vala,
Rėa möntek ėgy huszárra,
Rėa möntek két fészévê,
Hogy jázzanak életévê.

Künn, benn őtöt mind kísérték,
Hogy valahogy êveszessék;
De az isten nem öngette,
Hogy az ártatlan êveszne.

Nagy az isteni kegyelöm;
Nálam vót a jó fegyveröm,
Csak firissen elékapám,
S mi benne vót, nekik àdám...

Puskapor, gojóbis, fojtás,
A vót nekik az utitá’s!
Má’ nyugugyanak békévê,
Plutó, Drumó serögévê.

Varga János háza főggye
Két Györfinek vérmezője,
Ne fé’jön már sönki töllök,
Kibútt az ördög belöllök.

Mónár Mózsi K[ossut]h huszár,
Ki tizönnyócz évekbe jár;
Àkárkinek fija vótál,
Azét ügyes embör vótál.



Megjegyzés

586. Mónár Mózsi K[ossuth]-huszár. Közölve mutatványul, mily modorban kap fel a falusi muzsa egyegy eseményt napjainkban is, hogy szájról szájra adja dalképpen. Siménfalván történt 1849-ben e „nagy ütközet” három személy közt, s a Vadrózsákban „lehet erről emléközet”.

(Kriza János 1863: 540-541.)