Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » Az elcsábított anya

Molnár Anna


Gyűjtő: Jagamas János, Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: ismeretlen
Gyűjtés helye: Pusztina
Közlő: Faragó József, Jagamas János
Közlés ideje: 1954
Megjelenés helye: Faragó - Jagamas 1954: 68-71/3A. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Kaszap Györgyike Véro, 47 év, világtalan, Pusztina



Dallam



Szöveg

Gyere Velem, Mónár Anna.
Én nem menek, te katana,
Kicsi fiam a bűcsűbe,
Jámbor uram az erdőre.

Addig csalá, csalogatá,
Míg elcsalta ő magával
A Dunának a martjára,
Citromfának árnyékába.

Ül le ide, Mónár Anna,
Nézz egy kicsit a fejembe.
Le is üle Mónár Anna,
Nezni fogá a fejibe.

Feltekinte Mónár Anna
Citromfának tetejibe,
Hát hét leány, nincsen feje.
Megijedett Mónár Anna,
 
Talán ő lesz a nyócadik.
Sírni foga Mónár Anna.
Egy csepp könyve lecseppene
Katonának orcájára.

A katona felébrede.
Mé sírsz, mé sírsz, Mónár Anna?
Én nem sírok, te katana,
Citromfának hull harmatja.

Mit hazudsz, te Mónár Anna.
Mikor mostan álló dél van.
Hogy eshetik harmat mostan.
Hogy eshetik harmat mostan?

Hág fel ide, Mónár Anna,
Én es felhágok utánad.
Hág fel előbb, s én utánad,
Hág fel előbb, s én utánad.

Elindula a katana,
Visszaejti fényes kardját.
Elindula a katana,
Visszaejti fényes kardját.

Add fel, add fel, Mónár Anna.
Fel es kapá Mónár Anna,
Összevágá ja katanát,
Összevágá ja katanát.

Felöltözött tolománba,¹
Felpattana paripára,
Elindula hazájába,
Elindula hazájába.

Jó napot, te jámbor gazda!
Adsz-e szállást éccokára?
Én nem adak, te katana.
Kicsi fiam vagyon sírva.
 
Ne búsulj, te jámbor gazda,
Szoktuk mi a gyermeksírást.
Bé es csapá² jámbor gazda,
Kicsi fia nagyon síra.

Hallod-e, te jámbor gazda,
Van-e jó bor a faluba?
Vagyon itt es a szomszédba,
Vagyon itt es a szomszédba.

Hozz egy kupát kóstolóba,
Hozz egy kupát megivásba.
Hozz egy kupát kóstolóba,
Hozz egy kupát megivásba.

Kibongolá tolomántját,
Megszoptatá kicsi fiát.
Elalítá kicsi fiát,
Elalítá kicsi fiát.

Hazajött a jámbor gazda,
Elaludt a kicsi fia.
Hazajött a jámbor gazda,
Elaludt a kicsi fia.

Tudja jaz én kicsi fiam,
Idegen van a házunkban.
Megitták az egy kupa bort,
Megitták a másikat es.

Tudod-e, te jámbor gazda,
Feleséged visszajönne,
Megszidnád-e, megvernéd-e,
Orcájára felvetnéd-e?

Meg se szidnám, meg se verném,
Orcájára fel se vetném.
Meg se szidnám, meg se verném,
Orcájára fel se vetném.
 
Ha megszidsz es, ha meg nem es,
Én vagyok a feleséged.
Össze es csókolkozának,
Össze es ölelkezének.



Megjegyzés

1 Tolomán, tolománt: dolmány.
2 Bécsapá: beengedte, bebocsájtotta.

(Faragó - Jagamas 1954: 71.)