Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Molnár Anna
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1959
Gyűjtés helye:
Gerlén
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 104–107/22. sz.
Dallam
Szöveg
Anna, Anna, Mónár Anna,
Utcán sétál egy katona.
„Jere velem, Mónár Anna”
„Én nem mejek, te katona.”
Kicsi fiam sír bőcsőbe,
Jámbor uram ződ erdőbe,
Jámbor uram ződ erdőbe,
Fémlik a kard az övibe.”
Mind azt írja levelibe,
Mónár Anna ül ölibe.
Addig hítta, csalogatta,
Amíg útnak indította.
Addig mentek, menegettek,
Míg a burkus fához értek.
„Mónár Anna, ülj le ide,
Nézz egy kicsit a fejembe.”
Nezni kezdett a fejibe,
Burkus fára feltekinte.
Hát ott kilenc felakasztva,
Tizedik az ő testvére.
Sírni foga Mónár Anna,
Hol hótt meg az ő testvére.
Katanának orcájára
Reácseppent egy csepp könnye.
Fel es szekett az katana.
„Mé sírc magad, Mónár Anna?”
„Én nem sírok, te katana:
Ide került egy kis felhő.
Ide került egy kis felhő,
Abból cseppent egy csepp eső.”
„Kelj fel magad, Mónár Anna,
Hágj fel magad burkus fára!”
„Én nem hágok, te katana,
Én nem szoktam fára hágni,
Hágj fel magad, hogy lássam meg,
S utánnad felhágok én es.”
Fel es szekett az katana,
Visszaesett éles kardja.
Úgy felvette Mónár Anna,
Hogy gyenge nyakát elvágta.
Visszaesett az katana,
Sírni kezdett Mónár Anna.
Sírni kezdett, gondolkozni,
Merre tudjon ő most fogni?
Felöltözött huszárosan,
Huszárosan, káprárosan,
S elindula hazájába,
S elindula hazájába.
Addig mene, menegete,
Míg a kapujába ére.
Há künnt van a jámbor gazda,
Bennt úgy sír a kicsi fia.
„Jó estét, te, jámbor gazda!”
„Isten hozott, te katana!”
„Jámbor gazda, jámbor gazda,
Befogad-e zéccokára?
Nem adna-e nekem szállást,
Ezen éccakára szállást?”
„Én nem bánom, te katana,
De úgy sír a kicsi fiam.
Harmad napja, hogy nem aludt,
Se nem szopott, se nem aludt!”
„A nem semmi, jámbor gazda.”
Bé es mene a katana.
„Jámbor gazda, jámbor gazda,
Messze van-e a korcsoma?”
„Nincs es közel, nincs es messze,
Csak a falu közepibe.”
„Hozjon nekem egy kupa bort,
Egy kupa bort hogy megigyuk.”
Felakasztá éles kardját,
Kobongolá dolomántját.
Míg az ura oda jára,
Kicsi fiát megszoptatta.
Ahogy szopott, úgy elaludt,
Úgy elaludt, úgy elnyúgutt.
Hát úgy jő a jámbor gazda;
Most meghott a kicsi fia.
„Dehogy hott meg, csak elaludt,
Elringattam, s elaltattam.
Jámbor gazda, jámbor gazda,
Hazajönne Mónár Anna,
Megszidná-e, megverné-e
Vaj órára felhánná-e?”
„Me se verném, me se szidnám,
Még órára fel se hánnám.”
Kibongolta dolomántját,
Kibongolta dolomántját.
„Jámbor gazda, jámbor gazda,
Én vagyok e Mónár Anna.”
Megrémült a jámbor gazda,
Hogy milyen most Mónár Anna.
Megjegyzés
Az Európa-szerte ismert Kékszakáll-monda, a szeretőit legyilkoló nőcsábító története a magyar balladaváltozatokban — a többi európai balladáktól eltérően — a csábító halálával, az áldozatul újonnan kiszemelt hősnő szerencsés megmenekülésével és férjéhez, gyermekéhez való visszatérése fordulatával végződik. A balladának már eddig is ismertük moldvai változatait, a változataink közé besorolt új aranyosszéki és a gyimesvölgyi előfordulások azonban bővítik a folklór-földrajzi előfordulást illető ismereteinket. A gyűjtő helyszíni tapasztalatai szerint e balladát a Szeret melléki csángó falvak mindenikében ismerik. Az egyik klézsei változatban — az összes többi változatoktól eltérően — a hazatérő Molnár Annának a férj nem kegyelmez meg. A változat utolsó sorait idézzük:
„Gyere velem bié e bécsbe,
Mennyé pénzt hoztam én velem.”
Jámbor gazda biément bécsbe,
Elvevé a fiényes kardját,
Elcsapá e genge nyakát.
A ballada első változatai már Petrás Ince 1841—42-ből való gyűjtéséből ismeretesek. Moldvában a gyűjtő meseváltozatban is találkozott vele. Egy ilyen változatát lásd kötetünkben a 261. sz. alatt.
Domokos—Rajeczky I, 78—81, 84—6. — Gragger 192—4. — Ortutay, SzNb. 293—4. — Solymossy: MNépr.2 III, 85—6, 123—4. — Faragó—Jagamas 68—79. — Csanádi—Vargyas 441—2. — Vargyas, MB. 129—57. — Leader 107—25. — Ortutay—Kriza 736.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 627-628.)
Támogatók
Partnerek
