Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

[Mind megyen, mind megyen]


Gyűjtő: Filep Elek
Gyűjtés ideje: 1867
Gyűjtés helye: Lozsád
Közlő: Kriza János
Közlés ideje: 2013
Megjelenés helye: Kriza János 2013: 188-189/57. sz.

Szöveg

Mind megyen, mind megyen,
Három tolvaj legény;
Mind megyen, mind megyen
Rengeteg mezőken. ||

Gőrőgőt érének,
Gőrőgőt megőlék,
Gőrőgőt megőlék,
Szererét fölverék.

Mind megyen, mind megyen,
Három tolvaj legény;
Korcsomát érének,
Oda bémenének.

Egyből azt kerdezék.
- - - - - - - - - - - - - -
Hej, korcsomárosné
Vagyon-e jó borod?

Borom is jó vagyon,
Lányom is szép vagyon;
Magam is vig vagyok.
- - - - - - - - - - - - - - -

Mind eszik, mind iszik
Három tolvaj legény,
De a legképebbik (így!)
Nem eszik, nem iszik.

Nem eszik, nem iszik,
Egyre szomorodik;
- - - - - - - - - - - - - -
- - - - - - - - - - - - - -

Adta volna Isten,
Hogy a rengő bölcsőm
Lett volna koporsóm;
Az én póla ruhám
Bizony szemfődelem,
Az én póla kötőm
Eresztő kötelem.



Megjegyzés

Kéziratból: Filep Elek 1866–1867–Ms: 28–29. – Ua. in MNGY III. 1882: 32–33/17. sz. H. n., é. n., gy. n. Gyulai Pál teljesen átszabta a balladát: sorokat toldott be, sorokat hagyott ki, s azzal, hogy tagolatlan szöveget tett közzé, melyben a hiányzó sorokat nem jelezte, az erősen töredékes szövegből kerek balladát állított elő. Mellőzte a ballada egyik sajátos kifejezését is (legképebbik), holott a gyűjtő külön is felhívta a figyelmet arra, hogy nem elírásról van szó. – Ua. in SZNGY I. 1956: 67/29. sz. ­H. n., gy. n. Tizenkét szótagos sorok, három versszakra tagolt szöveg. – Filep Elek személyében azt a gyűjtőt tisztelhetjük, aki ellentétben kortársaival, nem javított a szövegeken, pontosan bejelölte a hiányzó sorokat, a töredéket meghagyta töredéknek.

(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 641.)