[Mind megyen, mind megyen]
Mind megyen, mind megyen,
Három tolvaj legény;
Mind megyen, mind megyen
Rengeteg mezőken. ||
Gőrőgőt érének,
Gőrőgőt megőlék,
Gőrőgőt megőlék,
Szererét fölverék.
Mind megyen, mind megyen,
Három tolvaj legény;
Korcsomát érének,
Oda bémenének.
Egyből azt kerdezék.
- - - - - - - - - - - - - -
Hej, korcsomárosné
Vagyon-e jó borod?
Borom is jó vagyon,
Lányom is szép vagyon;
Magam is vig vagyok.
- - - - - - - - - - - - - - -
Mind eszik, mind iszik
Három tolvaj legény,
De a legképebbik (így!)
Nem eszik, nem iszik.
Nem eszik, nem iszik,
Egyre szomorodik;
- - - - - - - - - - - - - -
- - - - - - - - - - - - - -
Adta volna Isten,
Hogy a rengő bölcsőm
Lett volna koporsóm;
Az én póla ruhám
Bizony szemfődelem,
Az én póla kötőm
Eresztő kötelem.
Kéziratból: Filep Elek 1866–1867–Ms: 28–29. – Ua. in MNGY III. 1882: 32–33/17. sz. H. n., é. n., gy. n. Gyulai Pál teljesen átszabta a balladát: sorokat toldott be, sorokat hagyott ki, s azzal, hogy tagolatlan szöveget tett közzé, melyben a hiányzó sorokat nem jelezte, az erősen töredékes szövegből kerek balladát állított elő. Mellőzte a ballada egyik sajátos kifejezését is (legképebbik), holott a gyűjtő külön is felhívta a figyelmet arra, hogy nem elírásról van szó. – Ua. in SZNGY I. 1956: 67/29. sz. H. n., gy. n. Tizenkét szótagos sorok, három versszakra tagolt szöveg. – Filep Elek személyében azt a gyűjtőt tisztelhetjük, aki ellentétben kortársaival, nem javított a szövegeken, pontosan bejelölte a hiányzó sorokat, a töredéket meghagyta töredéknek.
(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 641.)