Mikor engem visznek Vácra
Kovács György, 67 éves
Mikor engem visznek Vácra,
Visszanézek szép hazámba,
Visszanézek szép hazámba,
Otthon maradt boldogságra.
Mikor engem visznek Vácra,
Egyenesen a rabházba,
Látom a sok urat ülni,
Azok fognak elítélni.
Elítélnek három évre,
Kerek három esztendőre,
Ne sírj, anyám, ne keseregj,
Egy fiad volt, az is rab lett.
Ha meg találok itt halni,
A gyászruhát rám kel adni,
Koporsóm se legyen fából,
Az is erdei gyöngyvirágból.
Koporsóm se legyen fából,1
Az is erdei gyöngyvirágból.
1. Dallamváltozat: A dallam második felére énekli.
75–78. Rabénekek
A hét, dallammal feljegyzett változatot idős adatközlőktől hallottuk. A Szatmárhegyen lejegyzett változat (78. sz.) eltér a többitől.
Vö.: Ortutay – Kriza, 218–220. sz.; Albert – Faragó, 77–89. sz.; Vargyas. 118/714–729. 1.
(Bura 1978: 212–213.)