Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Miklós urfi


Gyűjtő: Ürmösy Sándor
Gyűjtés ideje: ismeretlen
Gyűjtés helye: Udvarhelyszék
Közlő: Kriza János
Közlés ideje: 2013
Megjelenés helye: Kriza János 2013: 190-191/59. sz.

Szöveg

   (falusi ironicum)

Konyha patak ereibe
Kö-hid árok béjötibe
Harcsát vidrát termik vize
Miklós urfi mosdik benne.

Miklós urfi gondolkozik
Guzsajasba szándékozik
Elé huzá festet szánnyát
Bé hámozá vidám lovát.

Elindula hosszu utra
Hosszu utra guzsalyasba
Vidám lova megrettene
Bagoly várra felszöktete

Festet szánnya megakada
Vidám lova megnyivada
Miklós urfi vissza tére
Mindent hogy vólt megbeszéle.||

Császár Attya hogy megtudá
A fiának csak azt mondá:
Kinek nincsen szánnya, lova
Gyalog mehett guzsalyasba. –

Ezt a kicsi történetet –
Miklós urfin, hogy megesett –
A léányok megtanulák
A fonóba fudogalák.

De az attya hogy megtudta
Törvény székre czitáltatta
Falu székén ellátatá
Forint birságon marasztá.



Megjegyzés

Kéziratból: EA 10697: 190–191/98.sz. – Udvarhelyszékinek véljük a balladát a benne emlegetett Konyha patak okán. (A Fehér Nyikóba jobbpartilag ömlő, a Firtosból eredő patak. Völgyében fekszik Tarcsafalva, Csehétfalva és Firtosváralja. L. Orbán Balázs I. 1868: 112.) – A balladás dal népszerű lehetett a 19. század második felében, mert a Kriza-hagyaték egy másik kéziratában is előfordul (l. 60. sz. alatt), s Kriza János halála után, a szerkesztőségben felhalmozódott Kriza-anyagból a Magyar Nyelvőr is közölte egy változatát. (l. 61. sz. alatt)

(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 642.)