Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Megsiratsz-e, mátkám?


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1953
Gyűjtés helye: Forrófalva
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 506-507/198. sz.

Dallam



Szöveg

Ide ki gödörbe
Ed kicsi legénke,
Ki kell oda menni,
Ki kellett onnan venni.

Ud menen, ud menen
S ez ő iedes apja.
„Kelj fel, fiam, kelj fel,
Hájdi haza velem!”

„Nem kelhetek, apám,
Mer meg vagyok halva,
Fodorszőrű kucsmám
Fejembe van fagyva.”

Ud menen, ud menen
S ez ő iedes anyja.
„Kelj fel, fiam, kelj fel,
Hájdi haza velem!”

„Nem kelhetek, anyám,
Mer meg vagyok halva,
Aranysarkú csizmám
Lábamba van fagyva.”

Ud menen, ud menen
S ez ő mátkecskája.
„Kelj fel, mátkám, kelj fel,
Hájdi haza velem!”

„Nem kelhetek, mátkám,
Mer meg vagyok halva,
Kicsi csonka gyűrűm
Zujjamba van fagyva.”

„Megsiracc-e, mátkám,
Három ember előtt?”
„Megsiratlak, mátkám,
Zegész világ előtt.”

„Elkísérc-e, mátkám,
Bárcsak e kapumig?”
„Elkísérlek, mátkám,
Bié zörök házodig.”

„Írd fel keresztfámra:
Ott fekszik egy árva,
Kinek szeretetből
Történt az halála!”

„Istenem, Istenem,
Szerelmes Istenem,
Mét es teremtettél,
Ha jelfelejtettél!”



Megjegyzés

Az apja-anyja szavára süket, a szerelmese hangjára megszólaló halott története a magyarban széles körben ismeretes balladai tárgy és a halott legény faggatózása is állandósult balladai formula. Az itt közölt hat változat közül gyűjteményünkben akalotaszegi, mezőségi és gyimesi előfordulás alapján folklór-földrajzi szempontból a ballada eddig ismeretlen elterjedési pontjait rögzíthetjük. — Az V—VI. változatba betyárballadai elemek keveredtek bele.

Gragger 202—3. — Faragó—Jagamas 166—8. — Csanádi—Vargyas 513—4. — Ortutay-Kriza 763—4.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallóz Zoltán 1971: 641.)