Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Megrikoltom, édesanyám


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1965
Gyűjtés helye: Bogdánfalva
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 564-565/239. sz.

Dallam



Szöveg

„Hájdi, barát katonának!”
„Háj, nem menek, met levágnak.”
Ne félj, barát, met nem vágnak,
Csak e kardval lapogatnak.

Aval útnak esz indítnak,
Sziép csapokval megtámasztnak,
Könyveidvel megmosgyoznak,
Gyászruhával megtörölnek.
 
Katonaszágim nem bánom,
Csak apám sz anyám szajnálom.
Iédeszapám szok sziép szityka,
Iédeszanyám szok sziralma,

Kit hallgattam, kit szem szoha,
Kit hallgattam, kit szem szoha.
Meghallgatnám, de már kiésző,
Met elmúlt e szok sziép idő.

Menen trupa eléfelé,
Jén isz menek aláfelé,
Jén isz menek aláfelé
Iédeszanyám kapujánál.

Megrikojtam: iédeszanyám,
Jöjjen, nézze meg e ruhám,
Nézzen rivám e gúnyámra,
Nézzen rivám e gúnyámra!

Iédeszanyám, mikor meglát,
Katonagúnyámat szírja,
Iédeszanyám, ne szirasszon,
Nem tellik szok idé múlva,

Le tudom rajzilni rajta,
Le tudom rajzilni rajta,
Nem üszelem rég ideig,
Nem üszelem rég ideig.



Megjegyzés

Az első szakasznak szinte szó szerinti énekindítását már Krizánál (Vadr. 221) fellelhetjük, a továbbiakban is elegyednek bele az erdélyi népköltési darabokból ismert sorok. A 3—4. versszak változatát egy ének részleteként l. Domokos, MM.³ 309.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 646.)