Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

III. Új balladák » A megölt legény

Megöltek egy legényt

Gyűjtő: Ráduly János

Gyűjtés ideje: 1966-03-24

Gyűjtés helye: Kibéd

Közlő: Ráduly János

Közlés ideje: 1975

Megjelenés helye: Ráduly 1975: 125-126/102. sz

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Ötvös György, 38 éves

Szöveg

Megöltek egy legényt
Százhúsz aranyáér,
Belédobták a Tiszába
Piros pej lováér.

Tisza nem szenvedte,
Partjára vetette,
Arra járt egy halászlegény,
Hálójába tette.

Hálójába tette,
Falujába vitte,
Körös-körül kihirdette:
Ki ennek a párja?

Odamegy az anyja,
Kőti, de nem hallja,
Szép fekete göndör haja
Homlokára fagyva.

Odamegy az apja,
Kőti, de nem hallja,
Szép fekete lakkcsizmája
Lábára van fagyva.

Odamegy babája,
Kőti, azt meghallja:
– Kelj fel, drága szép galambom,
Vigyelek el haza.

– Nem mehetek haza,
Mer meg vagyok halva,
Rózsa Sándor élles kése
Szívembe van szúrva.

– Meggyászolsz-e, babám,
Egy-két legény előtt?
– Meggyászollak, régi babám,
Egész világ előtt.

Egyszer lilakékbe,
Másodszor fehérbe,
Harmadikszor, régi babám,
Talpig feketébe.

– Eltemetsz-é, babám,
Sárga agyagfődbe?
– Eltemetlek, régi babám,
Virágos kertembe.

Megjegyzés

100–102. A megszólaló halott (Megöltek egy legényt). I–III.

Ma is számos változatban él a faluban. Seprődi is közölte 1912-ben (Seprődi, 1974: 300; Marosszéki, 1912: 297.) A most gyűjtött variánsokban a legényt Rózsa Sándor öli meg: ez a mozzanat hiányzik a Seprődi közölte szövegből. A betyárhős nevének ez a későbbi hozzákapcsolása valószínűleg esetleges. A ballada ma is az élő kibédi népköltészet szerves része, szüntelenül változik, alakul. Öregek, fiatalok egyaránt éneklik. Ez a népszerűség számos költői megoldásra ad alkalmat. Jórészt egységes dallamra éneklik. A közölt dallam (100. sz.) átmenetet képez a népdal és műdal között.

(Ráduly 1975: 184.)