Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Megöltek egy legényt


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Tordatúr
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 161-162/15. sz.
Forrás:

Nemcsak a teljesebb befejező rész, a sűrűn alkalmazott alliteráció is figyelemre méltóvá teszi e szép változatot. Második felét vesd össze Erdélyi: Népdalok és mondák, II. 401–402.

(Kanyaró 2015: 162.)

 

15. Megöltek egy legényt (Tordatúr)
Lelőhely: EA 2276: 75. lap, 38. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.

15.1. A ballada eredeti lejegyzése ismeretlen kéz írásában: MUEKvGyLtár 18. csomag
(F. S.: Dalos könyv. Túr)

Megöltek egy leggént hatvan
forintyájért tiszába veteték
pejparipájáért tiszabenem vete
Partjára vetet[!] ara ment egy halász
legény hajojába vete oda ment
Az apja kelti de nem hajja.
Kejfel kejfel kedves fi jam
Gyere velem haza oda ment az
Anyja kelti denem halja
keljfel kejfel kedves fi jam
Boruj a válomra
oda ment Kedvese kelti megis haja
kejfel kejfel édes rozsám
gyere velem haza
Csináltac e rozsám dijofa koporsot.
Csináltatok kedves rozsám
Márvány kő koporsot
be huzatod rozsám valami vaszonal
be huzatom kedves rozsám
fekete bársonyal.//
Meg foksz e siratni egykét ember
elöt megsiratlak kedves rozsám
Egesz világ elöt meg huzatod
rozsám mind a hat harangot
meg huzatom kedves rozsám
mind a tizenhatot
Ki foksz e kisérni temetöm
utjájig ki kisérlek
Kedves rozsám örök nyugalomig.


Kanyaró nem változtatott a szövegen, csupán szabályos verssorokba és négysoros strófákba tagolta,
s kijavította a helyesírási hibákat.

15.2. A ballada nyomtatásban: KESZEG Vilmos 2004: I. 247–248/11. sz.; II. 376/11. sz. (A gyűjtés
helyéül csak a tájegység, Aranyosszék szerepel.)

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 611.)


Szöveg

1. Megöltek egy legént hatvan forintjáér’,
Tiszába vetették pej paripájáér’.
Tisza bé nem vette, partjára vetette,
Arra ment egy halász legén, hajójába vette.

2. Odament az apja, kelti, de nem hallja:
– Kelj fel, kelj fel, kedves fiam, gyere velem haza!
Odament az anyja, kelti, de nem hallja:
– Kelj fel, kelj fel, kedves fiam, gyere velem haza!

3. Odament kedvese, kelti, meg is hallja:
– Kelj fel, kelj fel, édes rózsám, borulj a vállamra!
– Csináltatsz-é, rózsám, dijófa koporsót?
– Csináltatok, kedves rózsám, márványkő koporsót.

4. – Behúzatod, rózsám, valami vászonnal?
– Behúzatom, kedves rózsám, fekete bársonnyal.
– Meg fogsz-é siratni egy-két ember előtt?
– Megsiratlak, kedves rózsám, egész világ előtt.

5. – Meghúzatod, rózsám, mind a hat harangot?
– Meghúzatom, kedves rózsám, mind a tizenhatot!
– Ki fogsz-é kísérni temetőm útjáig?
– Kikísérlek, kedves rózsám, örök nyugalomig.