Megöltek egy legényt
Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd
1. Megöltek egy legényt
Százhúsz forintjáér,
Belédobták Küküllőbe
Piros pej lovájér.
2. A víz nem szenvedte,
Partjára kitette,
Arra jött egy halászlegény
Közhírré tétette.
3. Odament az apja,
Kőti, de nem hallja.
– Kelj fel, kelj fel, édes fiam,
Gyere, menjünk haza.
4. – Kelnék, de nem lehet,
Mer meg vagyok halva,
Ez a híres Rózsa Sándor
Vérem kiontotta.
5. Odament az anyja,
Kőti, de nem hallja.
– Gyere haza, kedves fiam,
Gyere, menjünk haza.
6. – Nem mehetek haza,
Mer meg vagyok halva,
Ez a híres Rózsa Sándor
Vérem kiontotta.
7. Odamegy babája,
Kőti, de azt hallja:
– Kelj fel, kelj fel, édes babám
Gyere menjünk haza.
8. – Csináltatsz-é, babám,
Fenyőfa koporsót?
– Csináltatok, hű szeretőm,
Diófa koporsót.
13. A megszólaló halott (Megöltek egy legényt)
Balladánk viszonylag egységes megfogalmazásban él az egész nyelvterületen. Lajstromozott változatainak száma 328 (Vargyas, II. 448-449.). Vargyas a francia eredetű rétegbe sorolta. Seprődi gyűjteménye is tartalmazza, első kibédi változatát 1912-ben közölte (Seprődi, 300.; Marosszéki, 297.). Három újabb változata: Ráduly, 100-102. sz., illetve 174. sz.
Kibéden ma is számos változataban él, öregek, fiatalok egyaránt ismerik. Ötvös Sára fiatalkorában tanulta a kibédi leányfonóban. „Együtt énekeltük, akkoriban sokan tudták, divatos ének vót.” Népszerűségét elősegítette, az a tény, hogy a híres-neves Rózsa Sándor betyár nevéhez kapcsolták. „Úgy fútták, hogy Rózsa Sándor ölte meg a legényt, akkor ő volt a legnagyobb rabló. Rigó Jóska bá még találkozott is vele., hozta szekérrel Balavásárától Erdőszentgyörgyig” (Ráduly János: Rózsa Sándor a kibédi néphagyományban. Művelődés, XXVII (1974). 2. sz. 46-48.). Ötvös Sára a mezőn, munka közben gyakran énekelte. Még idegen helyeken is meghordozta: „Elmentünk málnászni a havasra, jöttek idegen falukból valók is, s örökké kértek, hogy na, fújjam el a Rózsa Sándor ölésiről való éneket. Egymás mellett szedtük a málnát, s úgy énekeltem, amég megtanolták. Még mostanában is szoktam énekelni, amikor eszembe jut.”
Ötvös Sára változatában is Rózsa Sándor öli meg a legényt: ez a mozzanat hiányzik a Seprődi közölte szövegből. Különben adatközlőnk jól kikristályosodott szöveget tud, a gyakori éneklés során állandósultak a ballada szövegformulái. A fél év múlva történő újraéneltetés nagyon elenyésző eltérést hozott: a második versszak 4. sorában a Közhírré tétette sor helyett a Hálójába vette mondat került, a 3. versszak negyedik sorát pedig így fogalmazta át: Hogy vigyelek haza a Gyere, menjünk haza helyett. E ballada dallama is a népdal ésa népies műdal közötti átmeneti rétegbe tartozik.
(Ráduly 1979: 124-125.)