Megöltek egy legényt
Lőrinc Györgyné Hodorog Luca, Klézse
1. Megöltek egy legént,
Hatvan forintjáért,
Bévetették a Dunába
Piros pejlováért.
2. S odament az apja,
Köti, de nem hallja:
- Kelj fel, fiam, édes fiam,
Hogy vigyelek haza.
3. - Nem kelhetek, édesapám,
Mert meg vagyok halva.
S az én piros szép csizmáim
Lábamhoz van fagyva.-
4. Odament az anyja,
Kőti, de nem hallja:
- Kelj fel, fiam, édes fiam,
Hogy vigyelek haza.
5. - Nem kelhetek, édesanyám
Mert meg vagyok halva.
S az én sárig lobogós hajam
Fejembe van fagyva.-
6. S odament rózsája,
Kőti, de nem hallja:
- Kelj fel, babám, édes babám,
Hogy vigyelek haza.
7. Nem kelhetek, édes babám,
Mert meg vagyok halva,
Egy szép fehér lobogós ingem,
Testemhez van fagyva.
8. Ha hazavissz, rózsám,
Haza az én házamhoz,
Eljössz-e temetésemre,
A temetésemre?
9. Megsiratsz-e, rózsám,
Százegy ember előtt?
- Megsiratlak, édes babám,
Egész világ előtt.
10. - Elkésérsz-e, rózsám,
Bárcsak a kapudig?
- Elkésérlek, édes babám,
Az örök házadig.
A megszólaló halott
A magyar nyelvterület nyugati pontjaitól Moldváig mindenhol előkerültek változatai (Vargyas 1976. II. 448-449.). Veress Sándor Trunkon rögzítette 1930-ban (1989. 221-222.). Kallós Forrófalván találta meg (1970. 506-507.). Egy lábniki variánsa is megjelent (Faragó - Jagamas 1954. 166-168.). Ismerte Szályka Rózsa is (Kallós 1973. 61.). Ugyanezzel a dallammal közölték Hodorog Lucától (Seres - Szabó 1991. 148.).
(Pozsony 1994: 254.)