Megöltek egy huszárt
ismeretlen
1. Megöltek egy huszárt tíz–száz forintjáért,
Bevetették a Tiszába a holt legény testét.
Tisza nem szenvedte, partra kivetette.
Arany sarkantyúja vérébe volt fagyva,
Hímezett ruhája vérébe volt fagyva,
Az aranycsákója vérébe volt fagyva,
Szép fekete haja vállára volt fagyva,
A szép fakó lova el volt tőle lopva.
2. Odamegy az apja, költi és nem hallja,
Odamegy az anyja, költi, de nem hallja.
Odamegy babája, költi, ezt már hallja:
– Kelj fel, kelj fel, rózsám, borulj a nyakamba!
– Felkelnék én, rózsám, ha nem volnék halva.
Csináltatsz-e nékem bükkfából koporsót?
– Csináltatok néked aranyból koporsót.
14. Megöltek egy huszárt (Marosséllye)
Lelőhely: EA. 2276: 84. lap, 44. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.
14.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 50. csomag. Kovács Gábor II. o. t. írása,
1896. A nagyon kevés helyesírási ismerettel rendelkező kisdiák balladalejegyzését Kanyaró nemcsak helyesírási szempontból korrigálta, de a vers ritmusának egységesítése érdekében néhol kihagyott, máshol betoldott szavakat, s a halott legény öltözékének leírása alapján a legényt huszárra változtatta az első sorban.
Meg öltek egy legényt huszárt tiz száz frtjáér
Be veteték a tiszába a holt
Legény testét.
Tisza nem szenvedte
Partra ki vetete
Arany sarkantyuja vérébe
Vot fagyva.
Himezet ruhaja vérébe vot
fagyva
Az arany csákoja vérébe
volt fagyva
Szép fekete haja válára vot
fagyva.||
A szép fako lova el vot töle lopva
Oda megy az edes apja köti és
nem haja
Oda megy az édes anja köti
De nem haja
Oda megy az ö babája köti
Eszt már haja.
Kej-fel kej-fej[!] edes rozsam
Boruj a nyakamba
Felkelnék én édes rozsam, ha nem volnék halva
Csináltatnál csináltatsz-e nekem bükfábol
koporsot
Csináltatok néked aranybol
koporsot.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 610.)