Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Megöltek egy halászlegényt


Gyűjtés ideje: 1984
Gyűjtés helye: Petek
Közlő: Lőrincz József
Közlés ideje: 2014
Megjelenés helye: Lőrincz József 2014: 76.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Józsi Pálné Biró Lídia, 77 éves, Petek



Szöveg

Megöltek egy halászlegényt ezer forintjáért,
Aki ezt megtette a Tiszába vette,
Hazaüzen az anyjának, meghalt a gyermeke.

Odamegy az anyja, kőti, de nem hallja:
- Kelj fel, kelj fel, édes fiam, gyere, menjünk haza!

Odamegy az apja, kőti, s azt sem hallja:
Rövid szárú kis csizmája a lábára fagyva.

Odamegy babája, kőti, s azt meghallja.
- Kelj fel, kelj fel, édes rózsám, menjünk ketten haza!

- Csináltatsz-e, babám, deszkából koporsót?
- Csináltatok, édes rózsám, márványkő koporsót.

- Meghúzatod-e, babám, mind a hat harangot?
- Meghúzatom, édes rózsám, mind a harminchatot.

- Kikísérsz-e, babám, temetőkapuig?
- Kikísérlek, édes rózsám, egész a sírodig.



Megjegyzés

Megöltek egy halászlegényt (A megszólaló halott)

Az apja-anyja szavára meg nem szólaló, a szerelmesének felelő halott története széles körben ismert, a faggatózó legény motívuma is gyakori ballada-irodalmunkban.

(Lőrincz 2014: 76.)