Megölték a zsidót

1. Megölték a zsidót hatszáz forintjáért,
Tiszába vetették két görhes lováért.
Tisza nem szenvedte, partjára vetette,
A partján egy hajós hajójába vette.

2. Odamén az apja, költi, de nem hallja.
Kelj fel, fiam, kelj fel, jere velem haza!
Nem kelek, nem kelek, mert meg vagyok halva,
Sárga göndör hajam homlokomra fagyva.

3. Odamén az anyja, költi, de nem hallja.
Kelj fel, fiam, kelj fel, jere velem haza.
Nem kelek, nem kelek, mert meg vagyok halva,
Zsinoros harisnyám lábaimhoz fagyva.

4. Oda megy rózsája, költi, ezt meghallja,
Kelj fel, rózsám, kelj fel, borulj a vállamra.
Felkelek, felkelek, nem vagyok meghalva,
Zsinoros harisnyám nincs lábamra fagyva.

5. Csináltatsz-e, rózsám, diófa koporsót?
Csináltatok, rózsám, márványkő koporsót.
Kikísérsz-e, rózsám, a pitarajtóig?
Kikísérlek, rózsám, örökös házodig.

Ezt a legújabb változatnak tartom. („Leírta Fodor János IV. gimn. o. t. 1895. december
27-én Szabéd városában”) Némi gúnyolódás látszik itt a „zsinoros harisnyás” zsidóval, kit
még a Tisza iszapos vize sem szenvedhetett, s azért dobta ki partjára. A megölt legényt,
még ha zsinoros harisnyája van is, úgy látszik szívesen váltják fel sok helyen zsidóval. Így
Szabó Samu csonka változatában: „Megöltem egy zsidót 18 garasért.” M. Népkölt. Gyűjt.
I. 219. Ugyanott 224. l. Sebesi Jóbnál is Erdélyi Múzeum 1888. évfolyamában.

(Kanyaró 2015: 156.)

10. Megölték a zsidót (Szabéd)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 50. csomag (Balladák ívlapokon, letisztázott formában. A ballada
szövege és a hozzáfűzött jegyzet ismeretlen kéz írásában, Kanyaró Ferenc autográf javításaival. 13.
lap). A másolat második és harmadik versszakát az eredeti lejegyzés szövegéhez képest felcserélte
Kanyaró. Emellett több helyen kiegészítette a szöveget ritmushiba vagy értelmi zavar miatt.
10.1. A ballada eredeti feljegyzése Fodor János IV. gimn. osztályos tanuló kézírásában:
MUEKvGyLtár 18. csomag. Egyleveles kézirat. Felső indexben közöljük Kanyaró betoldásait,
alsó indexben a magunk megjegyzéseit.

Megőlték a zsidot hatszáz forintjáért
Tiszába vetették két görhes lováért _{[Kanyaró betoldása]} tisza nem szenvedte,
Partjára vetette.
Oda mén a hajós legény hajojába vette. ^{A partján egy hajós hajójába vette.}
Oda mén az anyja kőti de nem halja
Kelj fel fi am kelj fel borulj a vállamra.
Nem kelek nem kelek mert megvagyok halva
Sárga göndör hajam hamlakomra fagva[!]
Zsinoros harisnyám labamhoz fagyva ||
Oda mén az apja, kőti de nem halja
Kelj fel fi am, Kelj fel borulj a vállamra
Nem kelek nem kelek mert meg vagyok halva
Sárga göndör hajam hamlakomra fagyva
Zsinoros harisnyám lábaimhoz fagyva.
Oda mén a rozsája kőti demeghalja ^{Oda megy rózsája, költi, ezt meghallja}
Kelj fel rozsám kelj fel, borulj a vállomra
Felkelek, fel kelek nen vagyok meghalva
zsinoros harisnyám nincs lábamra fagyva.
Csináltatsz e rozsám diofa koporsót
Csináltatok kedves rozsám márványkő koporsot.
Kikisérsz e rozsám a pitar ajtoig
Kikisérlek kedves rozsám örökös házodig.

Leírta Fodor János IV. gimn. o. t. 1895. December 27-én Szabéd városában.

10.2. Kanyaró Ferenc ceruzával írt piszkozati másolata: MUEKvGyLtár 50. csomag.
10.3. A ballada nyomtatásban: RÉDIGER Ödön –KANYARÓ Ferenc –OLOSZ Katalin 2009: 140–141.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 607.)