Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Megölték a legényt


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1896 májusa után
Gyűjtés helye: Marosvásárhely
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 158-159/12. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Megölték a legényt hatszáz forintjáért,
Beledobták a Tiszába pej paripájáért.
Tisza nem szenvedte, martjára kitette,
Odament egy hajós legény, hajójára vette.

2. Odamegy az apja, költi, de nem hallja.
– Kelj fel, kelj fel, édes fiam, menjünk a templomba.
– Nem kelhetek apám, mert meg vagyok halva,
Gesztenyeszín sárga hajam vállamra van fagyva.

3. – Ugye, édesapám, csináltatsz koporsót?
– Csináltatok, kedves fiam, diófa koporsót.
– Úgy-e, édesapám, le is szegelteted?
– Leszegelem, édes fiam, aranyfejű szeggel.

4. Odamegy az anyja, költi, de nem hallja:
– Kelj fel, kelj fel, édes fiam, menjünk a templomba!
– Nem kelhetek, anyám, mert meg vagyok halva,
Gesztenyeszín sárga hajam vállamhoz van fagyva.

5. – Ugye, édesanyám, meghúzatsz harangot?
– Meghúzatom, édes fiam, mind a tizenhatot. ||
Odamegy a húga, költi, de nem hallja,
– Kelj fel, kelj fel, édes babám, menjünk a templomba.

6. – Nem kelhetek, húgom, mert meg vagyok halva.
Gesztenyeszín sárga hajam mind vállamhoz fagyva.
– Ugye, édes húgom, kikísérsz kapudig?
– Kikísérlek, édes bátyám, örökös házadig.



Megjegyzés

Kanyaró jegyzete a balladához: Ez a legcsekélyebb értékű változat. Gyenge az esemény előadása, a párbeszéd is gyenge, erőtlen a befejezés is.
(Kanyaró 2015: 159.)

 

12. Megölték a legényt (Marosvásárhely)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 50. csomag (Kanyaró Ferenc másolatai A megszólaló halott típusú ballada változatairól). Kanyaró Ferenc kézírása. Feltehetően Kanyaró nem akarta publikálni ezt a szöveget, mert az összes többi változatot nyomdába küldés szándékával letisztáztatta valakivel, s ezek között nincs ez a marosvásárhelyi változat.
A ballada eredeti feljegyzése nem került elő a Kanyaró -hagyatékból.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 608.)