Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Megölték a legényt
Gyűjtő:
Nagy Elemér
Gyűjtés ideje:
1895/96-os tanév
Gyűjtés helye:
Marosvásárhely
Közlő:
Olosz Katalin
Megjelenés helye:
Kanyaró 2015: 157-158/11. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
ismeretlen
Szöveg
1. Megölték a legényt
Hatszáz forintjáért;
Beledobták a Tiszába
Pej paripájáért.
2. Tisza nem szenvedte,
Martjára kitette;
Odament egy hajós legény,
Hajójára vette.
3. Odamegy az apja,
Költi, de nem hallja:
– Kelj fel, kelj fel, édes fiam,
Menjünk a templomba.
– Nem kelhetek, édesapám,
Mert meg vagyok halva.
4. Ugye, édesapám,
Csináltatsz koporsót?
– Csináltatok, édes fiam,
Márványkő koporsót.
5. Ugye, édesapám,
Le is szegelteted?
– Leszegelem, édes fiam,
Aranyfejű szeggel.
6. Odamegy az anyja,
Költi, de nem hallja: ||
Kelj fel, kelj fel, édes fiam,
Menjünk a templomba.
– Nem kelhetek, édesanyám,
Mert meg vagyok halva.
7. Meghúzatod, anyám,
Ugye a harangot?
– Meghúzatom, édes fiam,
Mind a tizenhatot.
8. Odamegy a húga,
Költi, de nem hallja:
– Kelj fel, kelj fel, édes bátyám,
Menjünk a templomba.
9. Nem kelhetek, húgom,
Mert meg vagyok halva,
Sárga gesztenyeszín hajam
Vállamhoz van fagyva.
10. Ugye, édes húgom,
Kikísérsz kapudon?
– Kikísérlek, édes bátyám,
Örökös házadba.
*
11. Édesanyám voltál,
Mért nem tanítottál?
Gyönge fának ága voltam:
Mért nem hajlítottál?…
Megjegyzés
Tanulságos példája, mint romlik össze a legszebb költemény is néha a hozzá nem
értő kezeken. A népköltészet nemcsak teremt, de rombol is elég gyakran, és sok kincs
ment már veszendőbe, mielőtt valaki az irodalom számára megmenthette volna. Itt közölt
változatunk bővebb összes társainál, de azért semmi sincs benne társai üde szépségéből.
– A költögetők „Menjünk a templomba” hívogatása mintha Zách Klárára emlékeztetne;
az utolsó, befejező strófa is valami más, idegen balladából van ide fércelve.
(Kanyaró 2015: 158.)
11. Megölték a legényt (Marosvásárhely) Lelőhely: EA. 2276: 82–83. lap, 43. sz. Kanyaró
Ferenc kézírása.
11.1. A ballada eredeti feljegyzése: MUEKvGyLtár 18. csomag (Nagy Elemér gyűjtése, V. sz.
adat) Nagy Elemér VII. o. t. kézírása.
1. Megőlték a legényt hatszáz forintjáért,
Beledobták a Tiszába pej paripájáért
Tisza nem szenvedte
Martjára kitette
Odament egy hajós legény, hajójára vette.
2. Odamegy az apja, költi de nem hallja
Kelj fel, kelj fel édes fi am
Menjünk a templomba
Nem kelhetek édes apám mert meg vagyok halva
”Ugye édes apám, csináltatsz koporsót?”
”Csináltatok édes fi am márványkő koporsót.”
”Ugye édes apám le is szegelteted:”
”Leszegetem édes fi am aranyfejű szeggel.
3. Odamegy az anyja, költi de nem hallja
Kelj fel, kelj fel édes fi am menyünk a templomba. ||
Nem kelhetek édes anyám, mert megvagyok halva
Ugye édes anyám meghuzatod a harangot Meghúzatod, anyám, úgy-e a harangot
Meghuzatom édes fi am, mind a tizenhatot.
4. Oda megy a húga költi de nem hallja
Kelj fel, kelj fel édes bátyám menjünk a templomba.
Nem kelhetek édes húgom mert meg vagyok halva
Sárga gesztenyeszín hajam vállamhoz van fagyva.
”Ugye édes húgom kikisérsz kapudon?”
”Kikisérlek édes bátyám örökös házadba.”
5. Édes anyám voltál, mért nem tanítottál
Gyönge fának ága voltam, mért nem hajlítottál?
Marosvásárhely, é. n. Gyűjtő: Nagy Elemér VII. o. t.
Kanyaró a ballada hosszú sorait két rövid sorba tördelte, és többnyire négysoros strófájúvá alakította a szöveget.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 607-608.)
Támogatók
Partnerek
