Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Megcsalattatott férj nótája


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: ismeretlen
Gyűjtés helye: ismeretlen
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 290-291/114. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Minap, hogy haza érkezém,
udvaromon látom:
égy néhány ló felnyergelve,
égy, kettő, három.
Kincsem, feleségem! – kérdem. – Mi baj, angyalom?
Mire ezen lovak itt, én meg nem foghatom?!
No, lássa az ember az oktondit, ki lát itt lovakat?
Fejős tehenek, anyám küldé ma azokot.
Fejős tehenek! Felnyergelve! Ó ég!
Ó ég! Én megcsalatott férj!
Mind más sokak is még.

2. Felérkezve tornácomba
kiterítve látom:
egy néhány szép köpenyek,
égy, kettő, három.
Kincsem, feleségem! – kérdem. – Mi bajod, angyalom?
Mire ezen köpenyek itt, én meg nem foghatom?!
No, lássa az ember az oktondit, ki lát itt köpenyeket?
Vizes lepedők, száradni terittem[?] ezeket.
Vizes lepedők! Veres gallérral! Ó ég!
Ó ég! Én megcsalatott férj!
Mind más sokak is még. ||

3. Hogy bélépém pitvaromba,
felakasztva látom:
egy néhány Pordupés[?] kardok,
egy, kettő, három.
Kincsem, feleségem! – kérdem. – Mi baj, angyalom?
Mire ezen kardok itt, én meg nem foghatom?!
No, lássa az ember az oktondit, ki lát itt kardokot?
Nyárs, pecsenye alá való, vásárba vévém azokot.
Nyárs! Pecsenye alá való! Pordupéval[?]! Ó ég!
Ó ég! Én megcsalatott férj!
Mind más sokak is még.

4. Onnan mének a szobámba,
ágyam előtt látom
egy néhány sorkantyús csizma:
égy, kettő, három.
Kincsem, feleségem! – kérdem. – Mi baj, angyalom?
Mire ezen csizmák itt, én meg nem foghatom?!
No, lássa az ember az oktondit, ki lát itt csizmákot?
Tejes fazakok, ma vévém azokot.
Tejes fazakok! Sorkantyúval! Ó ég!
Ó ég! Én megcsalatott férj!
Mind más sokak is meg.

5. Feltekintvén, az ágyamban
ott feküve látom:
égy néhány izmos katonák,
égy, kettő, három.
Kincsem, feleségem! – kérdem. – Mi bajod, angyalom?
Mire ezen katonák itt, én meg nem foghatom?!
No, lássa az ember az oktondit, [ki] lát itt katonákot?
Szolgáló leányok, anyá[m] küldé azokat.
Szolgáló liányok! Pödrött bajusszal! Ó ég!
Ó ég! Én csalattatott férj!
Mind más sokak is még.



Megjegyzés

114. Megcsalattatott férj nótája (H. n.)
Lelőhely: AKKvár–MsU 2123/N: 7–7v–8
A keltezetlen, név nélküli, külön lapra írt szöveget – az írás jellegéből ítélve – a 19. sz. első felében vethették papírra. A ballada szövegét a mai helyesírási normák szerint közöljük, de megtartottuk a nyelvjárásra, vagy a korábbi nyelvhasználatra utaló szóalakokat. A ballada leírója olyan vidékről származhatott, vagy olyan vidéken élt, ahol ejtették a rövid zárt ë hangot: kéziratában é betűvel jelölte a köznyelvitől eltérő ë hangokat.

114.1. A ballada eredeti lejegyzése betűhű másolatban:

Meg tsalattatott Férj Notája

1-ső Vers.
Minap hogy haza érkezem
udvaromon látom
égy néhány lo fel nyergelve
égy, kettő, három –
Kíntsem feleségem! kérdem, mi baj angyalom
Mire ezen lovak itt – én meg nem foghatom.
No, lássa az ember az oktondit, ki lát itt lovakat
Fejős tehenek, Anyám küldé ma azokott.
Fejös tehenek! fel nyergelve! O! ég
Oh ég en meg csalatott férj
Mind más Sokakis még.

2ik
fel erkezve Tornátzomba
ki teritve látom
egy néhány Szép köppenyek
égy, kettő, három
Kintsem Feleségem! kérdem, mi bajod angyalom
Mire ezen köppenyek itt – én meg nem foghatom.
No lássa az ember az Oktondit, ki lát itt köppenyeket
Vizes lepedők száradni terittem[?] ezeket.
Vizes lepedők, Veres Gallerral – O! eg!
O Eg! én meg csalatott ferj
mind más sokakis még. ||

3ik
Hogy bé lepém Pitvaromba
fel akasztva látom
egy néhány Pordupés[?] kardok
egy, kettő, három
Kintsem feleségem! kérdem, mi baj angyalom
Mire ezen kardok itt, én meg nem foghatom.
No lassa az ember az oktondit – ki lát itt kardokot
Nyárs! Petsenye alá valo, Vásárba vévém azokot.
Nyárs! Petsenye alá való! Pordupéval[?]! O Eg!
o! Eg! en meg csalatott ferj –
Mind más, sokak is még. –

4ik
Onnan mének a Szobamba
Ágyam előtt látom
egy néhány Sorkantyus Csizma
égy, kettő, három.
Kintsem Feleségem! kerdem, mi baj angyalom
Mire ezen csizmák itt, én meg nem foghatom.
No lássa az ember az oktondit, ki lát itt csizmákot,
Tejes fazakok, ma vévém azokot.
Tejes fazakok! Sokantyuval[!]! O ég!
Oh Eg! én meg csalatott férj
Mind más sokakis meg. ||

5ik
Fel tekintvén az agyamban
Ott feküve látom
égy néhány izmos katonák
égy, kettő, három.
Kintsem feleségem! Kerdem, mi bajod angyalom
Mire ezen katonák itt, én meg nem foghatom.
No lassa az ember az oktondit, [″] lát itt katonákot
Szolgálo leányok – anyá[″] küldé azokat
Szolgalo liányok! Pödrött bajuszszal! O Eg!
O Eg! en csalattatott ferj
mind más sokakis még.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 675-676.)