Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

II. Betyár-, rab- és történeti énekek

Lóra ül éjféltájt


Gyűjtő: Barabás István
Gyűjtés ideje: 1895
Gyűjtés helye: Mikóújfalu
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 357/168. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Lóra ül éjféltájt
Özvegyasszony fia.
– Mikor jössz csatából,
Édes fiam, vissza?

2. Mikor az Ót vize
Hargitára felfoly,
Mikor szép tavasszal
Egy pacsirta sem szól.

3. S kérdi árva öccse:
– Majd ki véd meg minket?
– Az árvák istene
Gondozzon s védjen meg.

4. Galambbúgos kapun
Leptibe1 kiléptet,
Kuvik huhogása
Átszeli a léget.2

5. S ha már meg kell halnom,
Elvérzem hazámért,
S nem kell bút szenvednem
Hűtelen mátkámért.3



Megjegyzés

1. Leptiben: szép lassan

2. Valamelyik műköltő balladájából tévedt e két sor ide.

3. Egy sepsikálnoki tanítványom jegyezte le e balladát is, ki egy újfalvi asszonytól hallotta énekelni. Aligha népies eredetű.

(Kanyaró 2015: 357.)

 

168. Lóra ül éjféltájt (*Mikóújfalu–Kálnok)
Lelőhely: EA 2276: 326. lap, 260. sz. Ismeretlen kéz írása Kanyaró autográf javításaival és kiegészítéseivel.
Gyűjtési helyül Kanyaró előbb a háromszéki Újfalut tüntette fel (Újfalu, Háromszék), utóbb Újfalu nevét ceruzával kiegészítette a Teremi előtaggal. Ezt a kiegészítést tévesnek gondoljuk. Ha először nem írta volna oda, hogy a Háromszéken található Újfaluról van szó, akkor is sokkal életszerűbbnek gondoljuk, hogy a sepsikálnoki diák a közeli Mikóújfaluból való asszonytól hallotta az éneket, és nem a Maros megyei Teremiújfalu lakosától.
 A homályos utalásokból arra következtettünk, hogy az özvegyasszony fi a (értsd: a családfenntartó) a szabadságharc idején hagyta anyját, testvérét a teljes bizonytalanságban, s indult „elvérezni hazájáért”.

168.1. Az ének eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 51. csomag. Barabás István VIII. o. t. kézírása. Barabás István gyűjteményének az a két lapja (11–12. lap), melyen a XIV. számú énekként feljegyzett Lóra ül… található, elszakadt a gyűjtemény 18. csomagban található többi részétől. Ezen a két lapon olvasható még az Édesapám, küldj karincát kezdetű ének első része és a Szabó Terézsi befejezése. Kanyaró változtatás nélkül vette át a szöveget. Az ének mellett Kanyaró autográf bejegyzése: „Ujfalu Ének. egy assz”

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 719.)