Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Lizsa, Lizsa, mit gondoltál
Gyűjtő:
Ráduly János
Gyűjtés ideje:
1971-07-25
Gyűjtés helye:
Kibéd
Közlő:
Ráduly János
Közlés ideje:
1975
Megjelenés helye:
Ráduly 1975: 153/141. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Majlát András, 68 éves
Dallam
Szöveg
– Lizsa, Lizsa, mit gondoltál,
Mikor hazul elindultál,
Mikor hazul elindultál?
– Én egyebet nem gondoltam,
Szerencsétlen úton jártam,
Szerencsétlen úton jártam.
Elindultam hosszú jútra,
Isten tudja, jóra, rosszra,
Isten tudja, jóra, rosszra.
Szerencsétlen vótam s vagyok,
Szerencsétlenül meghalok,
Szerencsétlenül meghalok.
Hova mész, te három árva,
Egyik ajtóról a másra,
Egyik ajtóról a másra?
Minden anya imádkozzék,
Búra gyermeket ne szüljék,
Búra gyermeket ne szüljék.
Megjegyzés
140–142. Feleségsirató. I–III.
A ballada magva megtörtént esemény: Gábor Lizsa cigányasszony télvíz idején, nagy hóban indult át Kibédről Siklódra. Útközben megfagyott. Siklódon temették el. Mindez 80-100 évvel ezelőtt történt. Érdekes, hogy a megfagyás ténye egyáltalán nem fordul elő egy változatban sem; ezek inkább siratóballadák. Szép, költői sorok növelik esztétikai értéküket. Fennmaradásukat az biztosította, hogy a helyi magyar ajkú cigányok virrasztónótaként énekelték.
1970. november 18-án a 141. sz. változat adatközlőjének, Majlát András bácsinak meghalt a felesége (Piri Róza). A temetés után mintegy hat héttel, tehát 1971 első napjaiban András bácsi alkotott. András bácsiról tudnunk kell, hogy a cigányvirrasztókban évtizedeken át amolyan kántori szerepet játszott: ő kezdte el mindig a halott melletti éneklést, amit aztán továbbfolytattak az egybegyűltek. Nos, ez az egy emberöltőn keresztül gyakorolt virrasztóbeli sirató-éneklés alkalmassá tette őt arra, hogy minden külön beavatkozás nélkül balladát, mint ő mondja, siratót teremtsen. Keletkezését tehát a hitvestárs elvesztése fölött érzett fájdalom kifejezésének szándéka segítette elő. Népi énekmondóként alkotó módon hasznosította a régi szóbeli hagyományt.
Később, amikor a dallamokat vettem hangszalagra, megpróbáltam elénekeltetni vagy újra elmondatni az általa teremtett balladát. Erre már nem volt hajlandó, sőt bolondságnak tartotta az egész dolgot. Mert időközben újra megnősült, s az újbóli családalapítás valamelyest feledtette régi fájdalmát.
(Ráduly 1975: 188.)
Támogatók
Partnerek
