Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Lányok, lányok, rólam tanuljatok


Gyűjtő: Ráduly János
Gyűjtés ideje: 1972-08-02
Gyűjtés helye: Kibéd
Közlő: Ráduly János
Közlés ideje: 1979
Megjelenés helye: Ráduly 1979: 73-74/ 14. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd



Szöveg

1.    Lányok, lányok, rollam tanuljatok,
       A legénnek csókot ne adjatok
       S mer az a csók nem esik héjába,
       Hull a könnyem a bölcső fájára.

2.    Kis Iluska a szoknyáját varrja,
       Bal lábával a bölcsőt ringassa.
       – Aludj, aludj, ártatlan virágja,
       Szerelemből jöttél a világra.

3.    S kis Iluska karjai, karjai,
       S nem akarnak hajlani, hajlani,
       Meg kell annak hajlani, hajlani,
       Ha meg akar ölelni, csókolni.



Megjegyzés

    14. Leányanya siralma (Lányok, lányok, rólam tanuljatok)
    A balladát kevés eddigi gyűjteményünk tartalmazza. Vargyas Lajos sem tárgyalja összesítő válogatásában. Kallós Zoltán gyűjteményében (Balladák könyve. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1970. 642.) a jegyzeteket író Szabó T. Attila a következőképpen vélekedik róla: „A megesett, gyermeket szűlt, de szeretőjétől elhagyott, a gyermeket gyöngéden szerető-rengető, a hűtlen szeretőt átkozó leányanya panasza előadásmódjában klasszikus balladai vonásokat (én-előadás, lánybarátnőktől való búcsúzás, a leánybarátoknak szóló erkölcsi intelem) őriz.” Seprődi 1913-ban közölte az első változatot Kibédről (Seprődi, 312.; Marosszéki, 36.). Két újabb variánsa: Ráduly, 28-29. sz. Ebből a 29. sz. az Ötvös Sára balladája.
    Több kibédi adatközlő is emlegette, hogy az éneket „Mátyus Lidi énekelte vót sokat az aratóba. Szerelemgyermeke lett, s így az ének a kedvence vót.” Ötvös Sára is egészen fiatalon tanulta a régi öregektől. „Azok feszt énekelték a leányoknak, s mondták, hogy ügyeljenek, mert a csók nem esik héjába a legénytől, sírni fogtok a végén.” Az ének egykori népszerűségéről tanúskodik az is, hogy családi összejöveteleken, névnapozás, lakodalom alkalmával gyakran énekelték.
    „Benn az asztalba, vacsoránál fúttuk, hol ezt, hol azt, mikor melyik jött. A mozsikás megkezdte, s a fiatalság nyomta utánna.” Ugyanakkor az aratóünnep szokásdalává vált. „Mikor napszámosokul végeztünk a búza aratásával, hát kötöttünk koszorút. Minden száz kalongya után esett egy koszorú. Hoztuk bé a faluba, elöl jött a koszorúvivő s utána az aratócsapat. Amikor beértünk a faluba, minden háztól futottak ki egy-egy veder vízzel, öntötték rája a koszorúra. Már a koszorú is, a koszorúvivő is csupa víz lett. Amikor hazaértünk a gazdához, meg vót terítve az asztal. Olyan végzések vótak, mint egy lakodalom. Vacsorakor s éjfélig is sokszor énekeltünk, a kis Iluskát sokszor fúttuk.”
    Ötvös Sára a balladát jól kiforrott szöveggle tudja. Több alkalommal is újra elénekeltettük vele, de csak az első versszak második sorában bizonytalankodott: A legénnek csókot ne adjatok sor helyett azt énekelte, hogy: Kitől tiltnak, ahhoz ne szóljatok.
    Dallama félnépi.

(Ráduly 1979: 125-126.)