Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Langos Szép Ilona
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1955
Gyűjtés helye:
Klézse
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 304-305/94. sz.
Szöveg
S úgy var, úgy var vala
Langos Sziép Ilona,
Úgy var, úgy var vala,
Ablakba var vala.
Szemzi, szemzi vala
Gyivizi selyemvel,
Tőtést tőti vala
Sűrű könyveivel.
„Mét sírsz, mét keseregsz,
Langos Sziép Ilona?”
„Hogyne sírjak, hogyne,
Hogyne keseregjek,
Ién vótam anyámnak
Részetlen gyermeke,
Kinek e világhoz
Nem vót szerencséje.
Vót nekem szerencsém
Búhoz s e bánathoz,
Búhoz s e bánathoz,
S e fekete gyászhoz.
Fetekitett gyászba
Béborult esztendő,
Kibe ez ién szívem
Nem örvendezendő.”
„Ne sírj, ne keseregj,
Langos Szép Ilona,
Mik es megkeressük
Ződ ládának kóccsát,
Kivel megkeressük
Szívednek jóságját,
Kivel megkeressük
Szívednek jóságját.”
„Bágyim, édes bágyim,
Én csak attól félek,
Nagy erdő zúgástól,
Puska roppanástól.”
„Ne félj magad, ne félj,
Langos Szép Ilona,
Met teszünk mi arról,
Nagy erdő zúgástól.
Nagy erdő zúgástól
S puska roppanástól
Hogy ide fáradnak,
Úgy vissza bágyadnak.”
S úgy var, úgy var vala
Langos Sziép Ilona,
Úgy var, úgy var vala,
Ablakba var vala.
Szemzi, szemzi vala
Gyivizi selyemvel,
Tőtést tőti vala
Sűrű könyveivel.
„Mét sírsz, mét keseregsz,
Langos Sziép Ilona?”
„Hogyne sírjak, hogyne,
Hogyne keseregjek,
Ién vótam anyámnak
Részetlen gyermeke,
Kinek e világhoz
Nem vót szerencséje.
Vót nekem szerencsém
Búhoz s e bánathoz,
Búhoz s e bánathoz,
S e fekete gyászhoz.
Fetekitett gyászba
Béborult esztendő,
Kibe ez ién szívem
Nem örvendezendő.”
„Ne sírj, ne keseregj,
Langos Szép Ilona,
Mik es megkeressük
Ződ ládának kóccsát,
Kivel megkeressük
Szívednek jóságját,
Kivel megkeressük
Szívednek jóságját.”
„Bágyim, édes bágyim,
Én csak attól félek,
Nagy erdő zúgástól,
Puska roppanástól.”
„Ne félj magad, ne félj,
Langos Szép Ilona,
Met teszünk mi arról,
Nagy erdő zúgástól.
Nagy erdő zúgástól
S puska roppanástól
Hogy ide fáradnak,
Úgy vissza bágyadnak.”
Megjegyzés
Az akarata ellenére férjhez kényszerített, eladott leány tragikus története gyakori magyar, sőt Európa-szerte általánosan ismert balladai motívum. Az újabb kutatások szerint alkalmasint a francia folklórból magyarba átkerült középkori szerzemény. A tőlünk itt közzétett 35 versszakos klézsei változat a közelebbről Faragótól közreadott másik klézsei változattal együtt a balladának eddig ismert legterjedelmesebb, legteljesebb változatai közé tartozik. A gyűjtő még két változatát jegyezte le Klézsén és egy másikat (Langos Szép Ilona) ismer Bogdánfalváról.
Domokos, MM. 262. — Csanádi—Vargyas 453—64. — Faragó, Jávorfa-muzsika 195—202. — Leader 148—78. — Ortutay—Kriza 741—2.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 631-632.)
Támogatók
Partnerek
