Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Kőröspatak gyászba van


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Sepsikőröspatak
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 539-540/337. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Kőröspatak gyászba van,
Kőröspatak gyászba van,
Mert egy fiú halva van,
Mert egy fiú halva van.

2. Még vasárnap délután,
Még vasárnap délután
Csinosan járt az utcán,
Csinosan járt az utcán.

3. Utána ment az apja,
Utána ment az apja:
– Édes fiam, jer haza,
Édes fiam, jer haza!

4. Utána ment az anyja
Utána ment az anyja:
– Édes fiam, jer haza,
Édes fiam, jer haza!

5. – Nem megyek én ma haza,
Nem megyek én ma haza:
Vérbe fürdöm még én ma,
Vérbe fürdöm még én ma.

6. Amint ment hazafelé,
Amint ment hazafelé,
Pároskés a szívében,
Pároskés a szívében.



Megjegyzés

337. Kőröspatak gyászba van (Sepsikőröspatak)
 Lelőhely: AKKvár–MsU 2293: 33. Ismeretlen kéz írása. A ballada a „feldolgozott” székely balladák között található, s előtte ugyanennek a típusnak másik változata lehetett valamikor (talán az előbbi sepsikőröspataki változat), mert Kanyaró ezt írta fel címül: „Ugyanaz más változatban”, és hogy „Töredék”. Az egy tömbben írt balladát Kanyaró osztotta strófákra úgy, hogy a verssorok közé beszúrta a megfelelő strófaszámot.
 Az előbbi, ugyancsak sepsikőröspataki ballada jegyzetében Kanyaró minden bizonnyal erre a változatra utalt. Ebből a jegyzetből egyúttal azt is megtudhattuk, hogy ez a ballada is 1896 májusa előtt érkezett be Kanyaróhoz.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 797.)