Kőmíves Kelemen
Összetanakodott tizenkét kőműves,
Az tizenharmadik Kelemen kőműves.
Magas Déva várát hogy felépítenék,
Félvéka ezüstért, félvéka aranyért.
Amit reggel raktak, az délre leomlott,
Amit délbe raktak, estére leomlott.
Összetanakodik tizenkét kőműves:
Falat megállítni hogy lesz lehetséges.
Kinek felesége hamarább jön ide,
Annak gyenge hamvát keverjük a mészbe.
Kocsisom, kocsisom, fogd bé a hat lovam,
Én uramhoz menni lenne akaratom.
Jó napot, jó napot, tizenkét kőműves,
Az tizenharmadik Kelemen kőműves.
Istenem, Istenem, mi lehet az oka,
Kétszer is köszöntem, senki se fogadta.
Tizenkét kőműves azt a törvényt tette:
Kinek felesége hamarább jön ide,
A fejét levágjuk, tűzzel megégessük,
A szép fehér hamvát a mészbe keverjük.
A szép fehér hamvát a mészbe keverjük,
Magos Déva várát azzal felépítsük.
Hát a kicsi fiam, vajon mi lesz vele?
Hát a kicsi fiam, vajon mi lesz vele?
Lesznek jó asszonyok, akik megszoptassák,
Lesznek jó leányok, akik elringassák.
Azzal meg is fogták, nyakát ketté vágták,
Azzal meg is fogták, nyakát ketté vágták.
Nyakát ketté vágták, tűzzel megégetik,
Az ő gyenge hamvát mész közé keverik.
Az ő gyenge hamvát mész közé keverik,
Magas Déva várát azzal felépítik.
Elindula haza tizenkét kőműves,
Az tizenharmadik Kelemen kőműves.
Apám, édesapám, hol van édesanyám?
Elmaradt messzire, haza jön estére!
Átkozott legyen hát magas Déva vára,
Még a nap se süssön fényesen reája,
Elvesztettem érte kedves feleségem,
Árván maradt érte a kicsi gyermekem!