Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Kis Gergelyné


Gyűjtő: Gombos János
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Etéd
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 306-307/122. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. – Elmegyek, bémegyek, bé Törökországba,
Kissebbik leányom látogatására…

2. – Jó napot, jó napot, kissebbik leányom!
– Isten hozott téged, szegén koldus asszon!

3. – Instálok, instálok egy karé kinyeret;
Instálok, instálok egy pohárka vizet!

4. – Sorkolat kinyerem1 a kutyának adom,
A pohár vizemet palotámra öntöm!

5. – Mikor kicsi voltál, ki leánya voltál?
– Kis Gergely apámnak kissebbik leánya.

6. – Én is annak voltam s vagyok felesége,
Néked édesanyád! …

7. – Neked adom, neked, írott2 palotámat,
Neked adom, neked, gyontáros hintómat,
Neked adom, neked, hat szép paripámat;
Neked adom, neked, patyolat gyolcs ingem,
Neked adom, neked, úri levesemet,
Neked adom, neked, sorkolat kinyerem;
Neked adom, neked, a pohár vizemet!

8. – A ménykő hányja fel írott palotádat,
A rozsda fogja bé gyontáros hintódat!
A kutyák egyék meg hat szép paripádat!
A felszél fújja el patyolat gyolcs inged!
A kutyák loccsák fel3 úri levesedet!
A macskák egyék meg sorkolat kinyered!
A Duna vigye el a pohár vizedet!

9. Ezzel megfordula, a földre borula,4
A földre borula, s szörnyű halált hala.5



Megjegyzés

1. „Sarokról kerekítve szelt darab” Vadrózsák, I. 516.

2. Festett

3. Mikor a macska, kutya iszik vagy leves ételt eszik: lacsik. Uo. 506.

4. Így is: ágyára borula

5. Változatai: Bodrogi Ferencné Krizánál, I. kt. 9–10. l.; Nagy-Bihal Albertné. Népkölt. gyűjt. III. 59–61. És a mi közlésünkre legfontosabb: Kis-Gergő Istvánné. Uo. 16–17. l. Ez utóbbi egy ágról hajtott ki a fönnebb közölt szép balladával.

(Kanayaró 2015: 306-307.)

 

122. Kis Gergelyné (Etéd–Székelykeresztúr)
Lelőhely: EA 2276: 9. lap, 3. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.

122.1. A ballada eredeti lejegyzése Gombos János kézírásában: MUEKvGyLtár 18. csomag

Elmegyek, bémegyek, bé török országba
Kisebbik léányom látogatására.
Jó napot, jó napot kissebbik léányom
Isten hozott téged szegén doldus [!] koldus asszony
Istálok istálok egy sorkolat karé kenyeret
Istálok istálok egy pohárka vizet.
Sorkolat kenyerem kinyerem a kutyámnak kutyának adom
A pohár vizemet palotámra öntöm.
Mikor kicsi voltál ki léánya voltál
Kis Gergely apámnak kissebbik léánya,
Én is annak voltam, s vagyok felesége
Néked édes anyád.
Neked adom neked irott palotámat,
Neked adom neked gyontáros hintómat
Neked adom neked hat szép paripámat,
Neked adom neked patyolat gyolcs inget ingem
Neked adom neked úri levesemet
Neked adom neked sorkolat kenyeret kinyerem
Neked adom neked a pohár vizemet ||
Menykő hánya fel irott palotádat
A rozsda fogja bé gyontáros hintódat
A kutyák egyék meg 6 szép paripádat
A jó szél felszél fújja el patyolat gyolcsinget inged
S a A kutyák loccsák fel úri levesedet
A macskák egyék meg sorkolat kenyeret kinyered
A tisza Duna vigye el a pohár vizedet
Ezzel megfordula ágyára a földre borula A földre borula s szörnyű
Halált hala.

(Etéd, é. n., gy. n.) [A helynevet Kanyaró írta fel utólag.]

 A diák é betűvel jelezte a rövid zárt ë hangok jelenlétét a szövegben. Kanyaró Ferenc másolatában mellőzte a köznyelvitől eltérő hangjelölést.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 688-689.)