Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Kimegyek a ződ erdőbe


Gyűjtő: Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje: 1977
Gyűjtés helye: Zabola
Közlő: Pozsony Ferenc
Közlés ideje: 1984
Megjelenés helye: Pozsony 1984: 188-189/92. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Istvánné Gerebenes Ella, 40 éves



Szöveg

Kimegyek a ződ erdőbe,
Kimegyek a ződ erdőbe,
Ződ erdőnek közepibe,
Ződ erdőnek közepibe.

Mire egyet szenderedtem,
Mire egyet szenderedtem,
Két zsandár áll énelőttem,
Két zsandár áll énelőttem.

- Állj meg, betyár, mi a neved,
Állj meg betyár, mi a neved,
Hol az utazóleveled,
Hol az utazóleveled?

- Állj meg, zsandár, megmutatom,
Állj meg zsandár, megmutatom,
Tőrkésemet elékapom,
Tőrkésemet elékapom,

Rögtön a szívedbe mártom,
Rögtön a szívedbe mártom.
Jaj, Istenem, s az életem,
Hát a két árva gyermekem!

Gyermekeim haton vagytok,
Haton hatfelé sírjatok,
Nektek és vót jó apátok,
Ki gondot viseljen rátok.

A jó Isten gondot visel,
S talán nem hagy el titeket.
A jó Isten gondot visel,
S talán nem hagy el titeket.



Megjegyzés

91–92. Itt az utazólevelem

            Az előző balladatípusnál jóval kevésbé népszerű betyárballada. Eddig 160 változatát gyűjtötték össze (Vargyas 1976. II: 681). A háromszéki változatok száma még a tízet sem haladja meg. Az első személyben és névtelenül megfogalmazott ének fokozatosan a hagyományőrzőbb cigány közösségek balladarepertoárjába került. Ma is a virrasztói dalfüzérek elég kedvelt darabja. Szövege és dallama állandóan változik. Sok rabénekkel kontaminálódott variánsát jegyeztem le.

 

(Pozsony 1984: 265–266.)