Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Rabénekek

Kilencre már becsengettek

Gyűjtő: Ráduly János

Gyűjtés ideje: 1974-08-04

Gyűjtés helye: Kibéd

Közlő: Ráduly János

Közlés ideje: 1979

Megjelenés helye: Ráduly 1979: 81/ 23. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd

Szöveg

1.   Kilencre már becsengettek, minden rab már aluszik,
       Csak egy ifjú sír magába, kire nehéz rabság vár.

2.   Nincsen tenta, nincsen penna, nincsen nékem papírom,
       Nincsen mire leírjam én, ami nékem fáj nagyon.

3     Kaptam tentát, kaptam pennát, van már nékem papírom,
       Szívem lesz az íróasztal, melyre írni fáj nagyon.

Megjegyzés

    23. Nincsen tenta, nincsen penna (Kilencre már becsengettek)
   Ugyancsak a magyar ajkú cigányok ismerik. Egyes adatközlők szerint a bányavidékről, Lupény környékéről hozták volna magukkal az odakerült kibédi munkások. Ma is gyakran éneklik névnapokon és egyéb házi mulatságon. Négy kibédi változata: Ráduly, 58-61. sz.
   „Csak mostanába tanoltam, vagy két éve, a leányomtól, Liditől. Énekelték valami mulatságba, s úgy hallottam. Nemigen énekeltem, elfelejtkezek rolla. Amit mostanában tanolok, hamarabb elfelejtem, mint a régit. Sokszor még az se jut eszembe, hogy mit csináltam egy félórája, már tompa az ember.” Frissen tanult ének tehát, s máris csak passzív készletként él Ötvös Sára emlékezetében.
   Az ének harmadik strófája változott a másodszori éneklés során. Ezt a két sort: Kaptam tentát, kaptam pennát, van már nékem papírom, / Szívem lesz az íróasztal, melyre írni fáj nagyon, így módosította: Kaptam tentát, van már pennám, lesz majd nékem papírom, / Szívem lesz az íróasztal, hova írni fájdalom.
   A dallamában már nagyon bizonytalan volt: egészen romlott műdallamra énekelte.

(Ráduly 1979: 130.)