Kicsi nemes legény

Barassó piacán kicsi nemes legény
Ártatlan s ok nélkül raboskodik szegény!
Szóval azt kiáltja kicsi nemes legény:
Ártatlan s ok nélkül raboskodik szegény.
Szóval azt kiáltja: Anyám, édes anyám,
Három kővárad van, válts meg az egyikkel!
Nem váltlak, nem váltlak, lelkem kedves fiam,
Mert fiú helyébe fiat ád az isten,
De kőváram helyett nem ad mást az isten!

Nem bánom, nem bánom, lelkem édes anyám!
Mert koporsóm leszen tengernek két martja,
Szemfödelem leszen tenger sürű habja,
Harangszóm is leszen tengernek zugása.
Eltemetnek engem tengerbe a halak,
Megsiratnak engem az égi madarak,
Az égi madarak s az erdei vadak.

A fekete holló gyászt visel magáért,
Én is gyászt viselek apámért, anyámért,
Apámért s anyámért mit nem cselekedném,
Tenger sürű habját kalánnal kimerném,
Tenger fenekében gyöngyszemeket szednék,
A régi mátkámnak gyöngybokrétát kötnék.

Jobb lett volna nekem tengeren túl mennem,
Tengeren túl mennem, török rabja lennem,
Karcsú derekamon rabszijjat viselnem.

Küküllő kövecse kalamáris volna.
Törökök gyapotja mind tentabél volna,
Tenger sürű habja mind tentalé volna,
Mezőn mennyi fűszál mind pennaszál volna,
Égen mennyi csillag iródiák volna:
Bánatim leirni annak is sok volna.

Az uristen adjon ezernyi ezer jót,
Ki az én bölcsőmnek megrenditője volt,
Nem egyszer, nem kétszer, ezernyi ezerszer!

KRIZA János 1873a (Fővárosi Lapok) – Ua. KRIZA János 1873b (Jónás Lapja – a Fővárosi Lapok után) – Ua. in MNGY III. 1882: 42/28. sz.  Nincs még egy balladája a Kriza-hagyatéknak, mellyel oly kíméletlenül járt volna el Gyulai Pál, mint a Kicsi nemes legénnyel. Össze-vissza szabdalta annak érdekében, hogy esztétikailag elfogadható, „kerek” „balladatöredéket” hozzon létre az erősen lírába hajló balladás rabénekből. Azzal kezdte, hogy a Barassó piacán kicsi nemes legény kezdősort Nagy Törökországban kicsi nemes legényre változtatta, lapalji jegyzetben megjegyezve, hogy „egy más változatban Barassó piacán áll, de ez helyesebb.” Az első strófa harmadik-negyedik sorát kihagyta, azon túl változtatás nélkül közölte a ballada első és második versszakát. Ennyivel aztán végére is ért a balladának, amit a töredékek között hozott nyilvánosságra.
    A ballada további részével még méltatlanabbul járt el: a harmadik és az ötödik stófát átfogalmazásokkal, kihagyásokkal A fekete holló gyászt visel magáért kezdetű szerelmi dalként közölte a 119-120. lapon, így:
    A fekete holló gyászt visel magáért,
Én is gyászt viselek jegybeli mátkámért,
Jegybeli mátkámért mit nem cselekedném,
Tenger sürü habját kalánnal kimerném,
Tenger fenekében gyöngyszemeket szednék,
Jegybeli mátkámnak gyöngybokrétát kötnék.

Küküllő kövecse kalamáris volna,
Tenger sürü habja mind tintalé volna, ||
Mezőn mennyi füszál mind pennaszál volna,
Fán a mennyi levél mind papiros volna,
Bánatom leirni annak is sok volna.
    A közbeeső negyedik és az utolsó, hatodik versszakkal nem volt mit kezdenie, így hát  egyszerűen kihagyta. A negyedik abban a pillanatban fölöslegessé vált, amikor a ballada kezdősorában a Barassó piacát Nagy Törökországra változtatta, az utolsó három sort pedig ugyancsak értelmetlenné tette a harmadik versszak átfogalmazása szerelmi dallá. – Ua. in SZNGY I. 1956: 53–54/22. sz. A Gyulai által megcsonkított szöveget közli újra.

(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 629-630.)