Keresztúri, mit gondoltál
Dimény Mózesné Szabó Anna, 69 éves
1. Keresztúri, mit gondoltál,
Mikor hazul elindultál?
Én egyebet nem gondoltam:
Az ökröket elhajtottam.
2. Kimenék a szőlőhegyre,
Bétekinték ételire1
Egy pár szőlőt leszakaszték
Életemöt ott elvégzék.
3. Tóma Minya2 két ütésre,
Harmadikra agyon vere.
4. Keresztúri nyisd kapudat,
Halva hozzák szép fiadat.
Készíts neki nyújtópadot,
Nem nyomja az udvarodot.
5. Keresztúri van a mennyben,
Tóma Minya a tömlecben. ||
6. Zúg az erdő, törik a fa,
Tóma Minyát verik vasra.
Ott hadd verjék, megérdemlé:
Keresztúrit agyon veré.
1. Bement szőlőenni.
2. Mihály szőlőpásztor volt.
Nem csak név szerint való megszólítással (N. N. mit gondoltál?), hanem egyenes fölkérdezéssel is (interogatio) kezdik az újabb balladákra a közönség figyelmét felhívni: Hallották-e… mi történt?
(Kanyaró 2015: 497-498.)
299. Keresztúri, mit gondoltál (Szabéd)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 18. csomag. Kanyaró Ferenc kézírása.
299.1. A ballada eredeti lejegyzése Rédiger Ödön kézírásában: MUEKvGyLtár 18. csomag [Rédiger Ödön szabédi gyűjtése, 1896. július 27. 9–10. lap]
„Kereszturi mit gondoltál
Mikor hazul elindultál
Én egyebet nem gondoltam
Az ökrököt ökröket elhajtottam,
Kimenék a szőlőhegyre,
Bétekinték Vételire.[?] ételire
Egy pár szőlőt leszakaszték
Életemöt ott elvégzék |
Tóma Minya két ütésre
Harmadikra agyon vere.
Kereszturi nyisd kapudat
Halvahozzák szép fiadat,
Készits neki nyújtó padot ||
Nem nyomja az udvarodat. udvarodot
Kereszturi van a menybe mennyben
Toma Minya a tömleczbe.tömlecben
Zúg az erdő törik a fa
Toma Minyát verik vasra.
”Ott hadd verjék megérdemli:
Kereszturit agyon veré.
A második strófa második sorának olvasata bizonytalan. Rédiger Ödön kéziratában a „Bétekinték ételire” sor második szava előtt egy nagy V betűre emlékeztető jel van, ami hiányjelnek is felfogható, de V betűnek is. A sor – akár a vételire, akár az ételire alakot fogadjuk el, elég homályos, rosszul megalkotott.
299.2. „Biztonsági másolat”: AKKvár–MsU 2105: 394–395. lap. Ismeretlen kéz írása. Megegyezik a főszövegben közölt Kanyaró-másolattal.
299.3. A ballada nyomtatásban: KANYARÓ Ferenc–RÉDIGER Ödön–OLOSZ Katalin 2009: 73/13. sz. és 161–162/13. sz.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 779–780.)