Kelj fel, galambom
János feleségét a hideg kirázta,
János mégsem hiszen néki.
„Kelj fel, galambom, drága feleségem,
Neked semmi bajod sincsen!”
János feleségét a doktor vizsgálja,
János mégsem hiszen néki.
„Kelj fel, galambom, drága feleségem,
Neked semmi bajod sincsen!”
János feleségét a pap prédikálja,
János mégsem hiszen néki.
„Kelj fel, galambom, drága feleségem,
Neked semmi bajod sincsen!”
János feleségét a sírba beteszik,
János mégsem hiszen néki.
„Kelj fel, galambom, drága feleségem,
Neked semmi bajod sincsen!”
János hazamegyen, bémegy szobájába,
Feleségét nem találja,
„Így hát, galambom, drága feleségem,
Nyugtasson meg a jó Isten!”
A feleségével nem törődő, kíméletlen, a társa halálán meg nem induló férj alakja — a rossz feleségéhez hasonlóan — alkalmasint a német folklórból került át a magyarba. A Mezőveresegyházáról itt közzétett változat a Mezőségről eddig egyetlenként ismert darab.
Ortutay—Kriza 783.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 636.)