Kapum előtt folydogál el a Tisza
Kéziratos énekeskönyvből
1. Kapum előtt folydogál el a Tisza
Közepében van egy szomorú fűzfa.
A tetejét hajtogatja le a szél,
Hej, de régen várom rózsám levelét.
2. Lekaszálták már a réten az árpát,
Elvágták a kis pacsirta jobb szárnyát.
A pacsirta kesereg a szárnyáért,
Én is kesergek a régi babámért.
3. Szeben felől jön egy üveges hintó,
Abban ül a radnóti szolgabíró.
Szolgabíró, tedd le a te pennádot,
Ne sorozd be a rózsám katonának.
4. Kossuth Lajos befogatja hat lovát,
Felülteti feleségét s két fiát,
Leereszti a kocsia firhangját,
Ott viszi el a szép magyar koronát.
5. Nagyváradon be szépen szól a banda,
Komáromnál gyászba borult a haza.
Világosnál raktuk le fegyverünket,
Ott felejtett el az isten bennünket. ||
6. Verje meg a három isten Görgeit,
Mért rakatta le a magyar fegyverét!
Ha Görgei igaz vezér lett volna,
Most a magyar német rabja nem volna.
184. Kapum előtt folydogál el a Tisza (H. n.)
Lelőhely: AKKvár–MsU 1246: 58–58v (Székely György és Tzupor Andor énekeskönyve közé bekötött külön lap). Ismeretlen kéz írása.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 724.)