Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Kalázsi Erzsi
Gyűjtő:
Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje:
1978
Gyűjtés helye:
Kovászna
Közlő:
Pozsony Ferenc
Megjelenés helye:
Pozsony 1984: 149-150/56. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Kádár Lajos, 66 éves
Szöveg
- Jó estét, jó estét, Kalázsiné asszonyság,
Hol van az a két betyár, melyik engem itten vár.
- Menjen be, menjen be, üljön le a dívánra,
Ott van az a két betyár, poroncsol a cigánynak:
-Húzzátok, húzzátok estétől négy óráig,
Estétől négy óráig, reggeli nyóc óráig.
Húzzátok, húzzátok reggeli nyóc óráig,
Amíg Erzsi cipeje piros vérrel megtelik.
- Engedj ki, engedj ki, hűvösödni menjek ki,
Gabaria cipőmből piros vérem öntsem ki.
- Ne menj ki, ne menj ki, ne hűtsd ki most magadot,
A pár aranygyűrűdöt az ujjodba dagasztod.
- Leányok, leányok, csak rajtam tanoljatok,
Hogy két betyár szeretőt sohase is tartsatok.
Ha kettőt tartotok, elválik a dolgotok,
Ha kettőt tartotok, elválik a dolgotok.
Megjegyzés
53–58. A halálra táncoltatott leány
A legnépszerűbb magyar balladacsoport. Változatai 500 körül járnak (Vargyas 1976. II: 277–278). A ballada formailag felújult az új stílus jegyében. Moldvában is csak az első gyűjtések óta terjedt el (Kríza Ildikó 1967). Háromszék minden részén a legismertebb és a legelterjedtebb balladák egyike. Érdekes módon a magyar ajkú cigányság, mely a vidék balladaköltészetének régebbi rétegeit őrzi, kevésbé ismeri. A Fekete-ügy vidéki falvakban egyetlen adatközlőm sem ismerte azt a megoldást, hogy a leányt az ördög pusztította volna el egy legény képében.
(Pozsony 1984: 260–261.)
Támogatók
Partnerek
