Kalázsi Erzsi
Kádár Lajos, 66 éves
- Jó estét, jó estét, Kalázsiné asszonyság,
Hol van az a két betyár, melyik engem itten vár.
- Menjen be, menjen be, üljön le a dívánra,
Ott van az a két betyár, poroncsol a cigánynak:
-Húzzátok, húzzátok estétől négy óráig,
Estétől négy óráig, reggeli nyóc óráig.
Húzzátok, húzzátok reggeli nyóc óráig,
Amíg Erzsi cipeje piros vérrel megtelik.
- Engedj ki, engedj ki, hűvösödni menjek ki,
Gabaria cipőmből piros vérem öntsem ki.
- Ne menj ki, ne menj ki, ne hűtsd ki most magadot,
A pár aranygyűrűdöt az ujjodba dagasztod.
- Leányok, leányok, csak rajtam tanoljatok,
Hogy két betyár szeretőt sohase is tartsatok.
Ha kettőt tartotok, elválik a dolgotok,
Ha kettőt tartotok, elválik a dolgotok.
53–58. A halálra táncoltatott leány
A legnépszerűbb magyar balladacsoport. Változatai 500 körül járnak (Vargyas 1976. II: 277–278). A ballada formailag felújult az új stílus jegyében. Moldvában is csak az első gyűjtések óta terjedt el (Kríza Ildikó 1967). Háromszék minden részén a legismertebb és a legelterjedtebb balladák egyike. Érdekes módon a magyar ajkú cigányság, mely a vidék balladaköltészetének régebbi rétegeit őrzi, kevésbé ismeri. A Fekete-ügy vidéki falvakban egyetlen adatközlőm sem ismerte azt a megoldást, hogy a leányt az ördög pusztította volna el egy legény képében.
(Pozsony 1984: 260–261.)