Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » Két kápolnavirág

Kádár Kata


Gyűjtő: Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje: 1979
Gyűjtés helye: Ozsdola
Közlő: Pozsony Ferenc
Megjelenés helye: Pozsony 1984: 101-103/22. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Szávuj Róbertné Deme Margit, 39 éves



Dallam



Szöveg

- Gyulainé, édesanyám,
Gyulainé, édesanyám,
Kádár Katát adja nékem,
Kádár Katát adja nékem.

- Mintsább Katát neked adnám,
Mintsább Katát neked adnám,
Feneketlen tóba dobnám,
Feneketlen tóba dobnám.

Megyen, megyen kis huszárka,
Megyen, megyen kis huszárka,
Találkozik pakulárral,
Találkozik pakulárral.

- Hol jártál, te kis pakulár,
Hol jártál, te kis pakulár?
A városban mit hallottál,
A városban mit hallottál?

- Én egyebet nem hallottam,
Én egyebet nem hallottam,
Kádár Katát elvesztették,
Feneketlen tóba vették.

Megy a, megy a kis huszárka,
Megy a, megy a kis huszárka,
Addig kerüli azt a tót,
Amíg oda beleugrott.

Élsz-e, halsz-e, Kádár Kata,
Élsz-e, halsz-e, Kádár Kata?
Se nem élek, se nem halok,
Csak terólad gondolkozok.

Gyulainé meghallotta,
Gyulainé meghallotta,
Mind a kettőt kivetette,
Udvarára letetette.

Az egyiknek csináltatott
Fehér mármány kőkoporsót,
A másiknak csináltatott
Piros mármány kőkoporsót.

Az egyiket temettette
A nagy ótár elejibe,
A másikot temettette
A nagy ótár háta megi.

Az egyikre növelkezett
Fehér mármány csemetecske,
A másikra növelkezett
Piros mármány csemetecske.

Gyulainé meghallotta,
Gyulainé meghallotta,
Mind a kettőt levágatta,
Poharában hervasztotta.

Kádár Kata megszólala,
Kádár Kata megszólala:
- Gyulainé, édesanyám,
Mé nem hagytál nékem békét?

Verd meg, Isten, azt az anyát,
Verd meg, Isten, azt az anyát,
Ki a szeretetet tiltsa,
Ki a szeretetet tiltsa.

Éntőlem es megtiltotta,
Éntőlem es megtiltotta,
Örökre gyászba boríta,
Örökre gyászba boríta.



Megjegyzés

19–22. Két kápolnavirág

            A magyar népdalköltészet kiemelkedő, művészi darabja. Az eddigi kutatások eredményeként csak Erdélyből és Moldvából került elő mintegy 30 változata (Vargyas 1976. II: 115)- Háromszéken legelső ízben Benedek Elek bukkant rá Torján. Olosz Katalin csaknem egy évszázaddal később újabb zágoni szöveggel gyarapította háromszéki változatait (1963). A Fekete-ügy vidéki falvakban kitartással nyomoztam variánsai után, de csak Egerpatakon, Nagyborosnyón és Ozsdolán ismerték adatközlőim. A három falu közül a legszínesebb változatok Ozsdolán éltek, ahol manapság még a halott virrasztókon is egyre veszítenek népszerűségükből. A fiatal énekesek általában elhagyják a jobbágy–nemesi ellentétet megfogalmazó indítórészt és a csodás bajt jelző kötényről szóló szövegegységeket. A legteljesebb variánsok ennek ellenére figyelemreméltó motívumokat őriznek középkori balladaköltészetünk világából.

 

(Pozsony 1984: 257.)