Jöjjön haza, édesanyám
„Jöjjön haza, iédesanyám,
Iédesapám betegecske.”
„Várj, fiam, egy kicsit,
Hogy táncoljak egy kicsit,
Mindjár’ hazamenek,
Mindjár’ hazamenek.”
„Jöjjön haza, iédesanyám,
Iédesapám erőst beteg.”
„Várj, fiam, egy kicsit,
Hogy táncoljak egy kicsit,
Mindjár’ hazamenek,
Mindjár’ hazamenek.”
„Jöjjön haza, iédesanyám,
Iédesapám megferessze.”
„Várj, fiam, egy kicsit,
Hogy még igyam egy kicsit,
Mindjár’ hazamenek,
Mindjár’ hazamenek.”
„Jöjjön haza, iédesanyám,
Nyújtópadon iédesapám.”
„Várj, fiam, egy kicsit,
Hogy még igyam egy kicsit,
Mindjár’ hazamenek,
Mindjár’ hazamenek.”
„Jöjjön haza iédesanyám,
Eltemettük iédesapám.”
„Mibe temettétek, fiam?”
„E nagy fehér lepedőbe.”
„Lepedőm, lepedőm,
Szép fehér lepedőm,
Mer’ én urat még kapak,
De lepedőt nem szabak,
Lepedőm, lepedőm,
Szép fehér lepedőm.”
A gyermekeivel és férjével a mulatozás kedvéért mit sem törődő asszony története a német (osztrák bajor) folklór ilyen tárgyú darabjaival mutat rokonságot. A gyűjtő helyszíni feljegyzése szerint Gyimesközéplokon táncdalként is ismerik az öregebb rendűek. Moldvából több változata került elő.
Solymossy: MNépr.2 III, 93, 124. — Csanádi—Vargyas 518—9. — Ortutay— Kriza 762.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 635.)