Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » A zsivány felesége

Jöjj meg, Duna


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1958
Gyűjtés helye: Lujzikalagor
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 138–139/36. sz.

Dallam



Szöveg

„Jöjj meg Duna, jöjj meg,
Jöjj meg Duna, jöjj meg.
Vidzs el ingemet, vidzs el,
Vidzs el ingemet, vidzs el

Apám kapujához,
Apám kapujához,
Anyám ajtójához,
Anyám ajtójához.
 
Anyám, édesanyám,
Mét adta dzsermekit,
Anyám, édesanyám,
Tüzes tolvaj után.

Már mét nem adta vót,
Már mét nem adta vót
Jámbor dzsermek után,
Jámbor dzsermek után.

Elállott két kezem,
Elállott két kezem
Hírharangat húzni,
Hírharangat húzni.

Elállott két lábom,
Elállott két lábom
Dzsivánkövet nyomni,
Dzsivánkövet nyomni.

Elállott két szemem,
Elállott két szemem
Hosszú útak nezni,
Hosszú útak nezni.

Megunta két filem,
Megunta két filem
Ződ erdő zúgását,
Ződ erdő zúgását.

Megunta két filem,
Megunta két filem
Vadmadar szólását,
Vadmadar szólását.”



Megjegyzés

A zsiványhoz kényszerített és a kényszerű cinkosságban szenvedő, sőt halálba hurcolt asszony tragikus története Erdélyben, a moldvai csángók között és a szomszéd népek között egyike a legközkeletűbb balladai tárgyaknak. A ballada moldvai és erdélyi elterjedtségéről az újabban lejegyzett nyolc változat is tanúskodik. Legrégebbről ismert, moldvai csángó változata (1841—1842) Petrás Ince lejegyzésében maradt ránk. A gyűjtőtől meglátogatott moldvai csángó falvakban ma is általánosan ismert e ballada; az itt közölt változatokon kívül a gyűjtő lejegyzésében még több változat van. — Meseváltozatát lásd kötetünkben a 262. sz. alatt.

Domokos—Rajeczky I, 61—3, II, 194. — Kriza, Vadr. 137—8. — Gragger 197. — Ortutay, SzNb. 294—5. — Domokos, MM.3 260—2. — Solymossy: MNépr.2 III, 100, 125. — Faragó—Jagamas 124—30. — Csanádi—Vargyas 470—3. — Leader 272—81. — Ortutay—Kriza 739.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 628-629.)