Jó estét, Bözsikém
Albert Antalné Juhász Anna, 47 éves
– Jó estét, Bözsikém, mi bajod érkezett?
A szoknyád eleje úgy megrövidedett.
– Szabó nem jól szabta, varró nem jól varrta,
Verje meg az Isten, ki ennek az oka!
– Szabó is jól szabta, varró is jól varrta,
Drága jó Bözsikém, a babád az oka.
– Hojérok, hojérok, vigyétek lányomat
Az akasztófára, legmagasabbjára!
– Anyám, édesanyám, csak azt engedje meg,
Házamba menjek be, párnáim nézzem meg.
Párnáim, párnáim, gyászba boruljatok,
Engem sírassatok!
Anyám, édesanyám, még azt engedje meg,
Fonóba menjek el, a lányokat nézzem meg.
Leányok, leányok, gyászba boruljatok,
Engem sírassatok!
Anyám, édesanyám, csak azt engedje meg,
Kertembe menjek ki, virágim nézzem meg.
Virágok, virágok, feketét nyíljatok,
Engem sírassatok!
Ma is élő, egyik legnépszerűbb balladánk. Vargyas Lajos 302 változata lelőhelyét sorolta fel (II.1976. 122–139.), közöttük csíki: Borszék, „Csík m”, Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Gyergyókilyénfalva, Gyergyótekerőpatak, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye-Ugrapataka, Karcfalva helyenevekkel.
Az Édesanyám sok szép szava (Albert Ernő 1989. 154:14-15.) kötet jegyzeteiben 100 régebbi és újabb változatok adataival egészítettük ki, amelyek között egyetlen csíki, csíkdánfalvi gyűjtés található, s a kötetben közölt két változattal együtt csíkból összesen 12 változatának adatait ismertük. A kevés szám a csíki gyűjtések hiányával magyarázható.
A 990-es években Moldvából két 1. Seres András-Szabó Csaba 1991. 284:215., majd 2. Pozsony Ferenc 1994. 79:28.; 3–4. Zsók Béla 1995. 152:103. és 185:144.) a Bukóvinából Dévára és környékére telepedett székelyektől jegyzett le változatokat.
A korábban írt 302 adatot a fenti kötetben közölt 12 változattal együtt 102-vel még az itt felsorolt 4-el egészítettük ki, így a most közölt 6-al együtt 414 változat adatait említhettük.
Népszerűségét és elterjedtségét a felvidéki gyűjtések is bizonyítják. (Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 403:4.) A jegyzetekben azt írták, hogy 119 változatát gyűjtötték össze. Együd Árpád azt közölte, hogy „a vártnál sokkal nagyobb számban került elő tájainkon ez a típus. Az eddigi megállapítások mellett figyelemre méltó, hogy a legtöbb változat Nándorfehérvárra, közelebbről Mátyás királyra utal” (1975. 384. III. 7–21.). A 20. számú megjelent az Édesanyám sok szép szava kötetben.
Vargyas Lajos megállapítása szerint ez a balladánk is francia eredetű, de Európa több népe költészetében ismeretes. Lejegyezték portugál, katalán, spanyol, angol, francia, német, görög és szlovák-morva változatait. A felsorolt népek gyűjteményeiben 462 adata található.
Legutóbb litván változatát említette Modesta Liugaité (2002. 119.).
(Albert Ernő 2004: 311.)