Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Jó estét, Bözsikém


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1952-06-20
Gyűjtés helye: Csíkdánfalva
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 122/24. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Albert Antalné Juhász Anna, 47 éves



Szöveg

– Jó estét, Bözsikém, mi bajod érkezett?
A szoknyád eleje úgy megrövidedett.
– Szabó nem jól szabta, varró nem jól varrta,
Verje meg az Isten, ki ennek az oka!

– Szabó is jól szabta, varró is jól varrta,
Drága jó Bözsikém, a babád az oka.
– Hojérok, hojérok, vigyétek lányomat
Az akasztófára, legmagasabbjára!

– Anyám, édesanyám, csak azt engedje meg,
Házamba menjek be, párnáim nézzem meg.
Párnáim, párnáim, gyászba boruljatok,
Engem sírassatok!

Anyám, édesanyám, még azt engedje meg,
Fonóba menjek el, a lányokat nézzem meg.
Leányok, leányok, gyászba boruljatok,
Engem sírassatok!

Anyám, édesanyám, csak azt engedje meg,
Kertembe menjek ki, virágim nézzem meg.
Virágok, virágok, feketét nyíljatok,
Engem sírassatok!



Megjegyzés

  Ma is élő, egyik legnépszerűbb balladánk. Vargyas Lajos 302 változata lelőhelyét sorolta fel (II.1976. 122–139.), közöttük csíki: Borszék, „Csík m”, Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Gyergyókilyénfalva, Gyergyótekerőpatak, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye-Ugrapataka, Karcfalva helyenevekkel.
  Az Édesanyám sok szép szava (Albert Ernő 1989. 154:14-15.) kötet jegyzeteiben 100 régebbi és újabb változatok adataival egészítettük ki, amelyek között egyetlen csíki, csíkdánfalvi gyűjtés található, s a kötetben közölt két változattal együtt csíkból összesen 12 változatának adatait ismertük. A kevés szám a csíki gyűjtések hiányával magyarázható.
  A 990-es években Moldvából két 1. Seres András-Szabó Csaba 1991. 284:215., majd 2. Pozsony Ferenc 1994. 79:28.; 3–4. Zsók Béla 1995. 152:103. és 185:144.) a Bukóvinából Dévára és környékére telepedett székelyektől jegyzett le változatokat.
  A korábban írt 302 adatot a fenti kötetben közölt 12 változattal együtt 102-vel még az itt felsorolt 4-el egészítettük ki, így a  most közölt 6-al együtt 414 változat adatait említhettük.
  Népszerűségét és elterjedtségét a felvidéki gyűjtések is bizonyítják. (Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 403:4.) A jegyzetekben azt írták, hogy 119 változatát gyűjtötték össze. Együd Árpád azt közölte, hogy „a vártnál sokkal nagyobb számban került elő tájainkon ez a típus. Az eddigi megállapítások mellett figyelemre méltó, hogy a legtöbb változat Nándorfehérvárra, közelebbről Mátyás királyra utal” (1975. 384. III. 7–21.). A 20. számú megjelent az Édesanyám sok szép szava kötetben.
  Vargyas Lajos megállapítása szerint ez a balladánk is francia eredetű, de Európa több népe költészetében ismeretes. Lejegyezték portugál, katalán, spanyol, angol, francia, német, görög és szlovák-morva változatait. A felsorolt népek gyűjteményeiben 462 adata található.
  Legutóbb litván változatát említette Modesta Liugaité (2002. 119.).

(Albert Ernő 2004: 311.)