Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Jó estét, barna lány
Gyűjtő:
Ráduly János
Gyűjtés ideje:
1969-07-31
Gyűjtés helye:
Kibéd
Közlő:
Ráduly János
Közlés ideje:
1975
Megjelenés helye:
Ráduly 1975: 64-65/26. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Simonfi Dezsőné Madaras Zsuzsa, 69 éves
Szöveg
– Jó estét, barna lány, mi bajod érkezett,
Talán a vacsorád nem igen jól esett?
Itt van egy kulacs bor, igyál hát belölle,
A bánatos szíved megvidul majd tölle.
– Nem kell a te borod, idd meg a borodat,
Nem sajnáltad soha szép leányságomat.
– Addig sajnáltalak, míg meg nem csaltalak,
S most már a jó Isten viselje gondodat.
– Jó estét, barna lány, mi bajod érkezett,
Hogy elöl a ruhád úgy megröviddedett?
– Szabó nem jól szabta, varró nem jól varrta,
Verje meg az Isten, ki annak az oka.
– Hóhérok, hóhérok, vigyétek lányomat,
Vigyétek börtönbe, a legsötétebbe!
– Anyám, édesanyám, csak azt engedje meg,
Szobámba menjek be, ruháim nézzem meg.
Ruháim, ruháim, szegről lehulljatok,
Mikor engem visznek, engem gyászoljatok.
Anyám, édesanyám, még azt engedje meg,
Kertembe menjek be, virágim nézzem meg.
Virágim, virágim, mind elhervadjatok,
Mikor engem visznek, engem gyászoljatok.
Megjegyzés
24–27. A megesett leány. I–IV.
Seprődi 1912-ben közölte első kibédi változatát (Seprődi, 1974: 436; Marosszéki,
1912: 355.). Valamikor a fonóban kedvenc ének volt, többen is említették egykori népszerűségét. Altatónótaként is énekelték. A 24. sz. változat adatközlője ezt mondta: „Van ejsze vagy 20 éve is, hogy utoljára énekeltem. Pedig régebb a fonóban divatos nóta vót, de már vagy 20 éve, hogy nem járok fonóba.” Íme tehát a népi összejövetelek egyik formájának megszűnte magával hozta a ballada fokozatos háttérbe szorulását.
A 25. sz. változat balladahősének neve megváltozik a cselekménybonyolítás során: a ballada első felében Bözsike, a második felében már Mariska néven szerepel. Az adatközlő nem ismeri a névváltoztatás eredetét. Minden bizonnyal a ballada egyre csökkenő népszerűségével magyarázható, s a romlás egyik jeleként könyvelhető el.
Mint látható, a balladának kétsoros dallama mellett háromsoros változata is él Kibéden (24. sz.) Általában ritka redakció e balladatípusban. Mindkét dallamon német hatás érződik.
(Ráduly 1975: 177–178.)
Támogatók
Partnerek
