Jó estét, barna lány
Dósa Károlyné Lukácsi Regina, 74 éves
– Jó estét, barna lány, mi bajod érkezett,
Talán a vacsorád nem jó ízűn esett,
Talán a vacsorád nem jó ízűn esett?
Nesze egy liter bor, igyál hát belölle,
Igyál hát belölle, vidámodj meg tölle,
Igyál hát belölle, vidámodj meg tölle.
– Nem kell, hej, az borod, idd meg a borodat,
Ha nem sajnáltad a szép leányságomat,
Ha nem sajnáltad a szép leányságomat.
– Jó estét, szép lányom, mi bajod érkezett,
Hogy a szíved éppen így megkeseredett,
Hogy a szíved éppen így megkeseredett?
– Anyám, édesanyám, ne kérdezze töllem,
Mer egy barna legény megcsalta ja szívem,
Mer egy barna legény megcsalta ja szívem.
– Hóhérok, hóhérok ti ide jöjjetek,
Vigyétek lányomot börtön fenekébe,
Börtön fenekébe, a legsötétjébe!
– Anyám, édesanyám, csak azt engedje meg,
Szobámba menjek be, ruháim nézzem meg
Szobámba menjek be, ruháim nézzem meg.
Ruháim, ruháim, szép gyászos ruháim,
Szegről lehulljatok, engem gyászoljatok,
Szegről lehulljatok, engem gyászoljatok.
– Hóhérok, hóhérok, ti ide jöjjetek,
Vigyétek lányomot börtön fenekébe,
Börtön fenekébe, a legsötétjébe!
– Anyám, édesanyám, csak azt engedje meg,
Kertembe menjek be, virágim nézzem meg,
Kertembe menjek be, virágim nézzem meg.
Virágim, virágim, mind elhervadjatok,
Mind elhervadjatok, s engem gyászoljatok,
Mind elhervadjatok, s engem gyászoljatok.
– Hóhérok, hóhérok, ti ide jöjjetek,
Vigyétek lányomot börtön fenekébe,
Börtön fenekébe, a legsötétjébe!
– Anyám, édesanyám, csak azt engedje meg,
Ajtómon menjek ki, udvarom nézzem meg,
Ajtómon menjek ki, udvarom nézzem meg.
Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom,
Többé nem seper meg az én gyenge karom,
Többé nem seper meg az én gyenge karom.
24–27. A megesett leány. I–IV.
Seprődi 1912-ben közölte első kibédi változatát (Seprődi, 1974: 436; Marosszéki,
1912: 355.). Valamikor a fonóban kedvenc ének volt, többen is említették egykori népszerűségét. Altatónótaként is énekelték. A 24. sz. változat adatközlője ezt mondta: „Van ejsze vagy 20 éve is, hogy utoljára énekeltem. Pedig régebb a fonóban divatos nóta vót, de már vagy 20 éve, hogy nem járok fonóba.” Íme tehát a népi összejövetelek egyik formájának megszűnte magával hozta a ballada fokozatos háttérbe szorulását.
A 25. sz. változat balladahősének neve megváltozik a cselekménybonyolítás során: a ballada első felében Bözsike, a második felében már Mariska néven szerepel. Az adatközlő nem ismeri a névváltoztatás eredetét. Minden bizonnyal a ballada egyre csökkenő népszerűségével magyarázható, s a romlás egyik jeleként könyvelhető el.
Mint látható, a balladának kétsoros dallama mellett háromsoros változata is él Kibéden (24. sz.) Általában ritka redakció e balladatípusban. Mindkét dallamon német hatás érződik.
(Ráduly 1975: 177–178.)