Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » A megesett leány

Jó estét, barna lány


Gyűjtő: Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje: 1974
Gyűjtés helye: Zabola
Közlő: Pozsony Ferenc
Megjelenés helye: Pozsony 1984: 142-143/48. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

György Albertné Dancs Rozália



Szöveg

- Jó estét, barna lány, mi bajod érkezett,
Talán vacsorád nemigen jólesett?

Hoztam egy icce bort, igyál hát belőle,
Hogy a te bús szíved víguljon meg tőle.

- Idd meg a borodat, idd meg hát te magad,
Ha nem sajnáltad a szép leányságomat.

- Addig sajnáltalak, amíg megcsaltalak,
Most már a jó Isten viselje gondodat.

- Istenem, Istenem, mi lelt meg engemet,
Három sing pántlika nem ér be engemet?

Idáig kettő volt, azon is csokor vót,
Most pedig három van, azon is csak bog van.

Szabó nem jól szabta, varró nem jól varrta.
- Mégiscsak mindennek szeretőd az oka.

Csendérek, csendérek, vigyétek lányomot,
Vigyétek börtönbe, a legsötétebbe.

- Anyám, ó, jó anyám, csak az a kérésem,
Engedjen szobámba, ruháim nézzem meg.

Ruháim, ruháim, földre lehulljatok,
Mikor engem visznek, engem gyászoljatok.

Anyám, ó, jó anyám, csak az a kérésem,
Kertembe engedjen, virágim nézzem meg.

Virágim, virágim, földre lehulljatok,
Mikor engem visznek, engem gyászoljatok.



Megjegyzés

47–50. A megesett leány

            Több mint 300 változatát jegyezték le (Vargyas 1976. II: 133). Az eddigi gyűjtők több mint 10 helységben jegyezték le Háromszéken is. Viszonylag ritka ballada, még a magyar ajkú cigányok is kevéssé ismerik. A paraszti közösségekben egy csonka megoldás él. Énekeseim nagy része a balladai történetet csak a megesett leány megbüntetéséig vezeti el, kedvesének megérkezését már nem örökíti meg.

 

(Pozsony 1984: 260.)